Hollandia, 1637
A tulipánhagymák kereskedelme hihetetlen szintre emelkedett. Már nem is a hagymákkal kereskedtek az emberek, hanem csak olyan opciós papírokkal, ahol a dokumentum tulajdonosa például jogosult lesz a három év múlva, tavasszal csírázó tulipánhagymára. Hogy milyen értéket képviselt egy-egy különleges tulipán, egy feljegyzésből látszik. Egy ilyen ritkaság tulajdonosa az alábbi lista minden tételét megkapta EGY darab hagymáért:
- 4 tonna búzát
- 8 tonna rozst
- 4 hízott marhát
- 4 disznót
- 8 juhot
- 500 liter bort
- 950 liter sört
- 2 tonna vajat
- 500 kilogramm sajtot
- egy ágyat
- egy teljes öltözet ruhát
- egy ezüst ivókupát
A tulipán a gazdagság szimbólumává vált. A meggazdagodás reményében pedig rengetegen fektettek tulipánhagymába, hiszen több élő példa mutatta, hogy valaki hirtelen százszoros áron tudott tulipánt eladni. A buborék pedig napról napra csak duzzadt.
Aztán 1637 február 7-én valaki egy „meztelen a király” kiáltással kidurrantotta a lufit. A hagymák egyik percről a másikra elértéktelenedtek, az opciós papírok maximum egy kis meleget adtak a kandallóban.
A gyors meggazdagodás lehetőségével azonban azóta is rengeteg próbálkozás volt. A pénzügyi válságok mögött mindig valamilyen túlárazott szolgáltatás vagy termék húzódott. A közelmúltbeli Bitcoin árzuhanása is csak egy kriptovalutába vetett bizalom megingásának volt köszönhető. Addig van értéke bárminek, amíg a társadalom nagy része elhiszi, hogy a megszerzett tárgy valóban értékes. A zsebemben lévő papírfecnit azért tudom egy hétvégi bevásárlás ellenértékeként elfogadtatni, mert a Tesco elhiszi, hogy a Matolcsy aláírásával hitelesített papírdarab 150 darab tojással egyenértékű.
Washington, 2026
Az USA teljes gazdasági növekedése szinte csak a mesterséges intelligenciába tolt pénzekből eredt. Ha az AI adatközpontokba fektetett összeget nem számítjuk bele, akkor az amerikai gazdaság tavaly stagnált! (Pontosabban 0.1%-os növekedést produkált.) Iszonyú pénzeket fektetnek az új adatközpontokba. Tavaly kb 375 milliárd dollárt emésztett fel az AI-ba fektetett tőke. Ez majdnem a Magyarország GDP-jének a duplája. Mindezt úgy, hogy ezen még senki nem profitált egy centet sem! Óriási veszteségeket számolnak el költségként, de senki nem mer kimaradni belőle.
Azonban vannak nyertesei e buboréknak. Az Nvidia cég arra szakosodott, hogy nagy számításigényű célprocesszorokat fejlesszen és gyártson. Ezek a processzorok csak egy dolgot tudnak, de azt sokkal gyorsabban, mint a számítógépek lelkét adó processzor. Indulásnak a videókártyák piacát célozták be, hiszen a játékok 3 dimenziós megjelenítéséhez matematikai algoritmusok tömkelegének millióit kell elvégezni nagy mennyiségben. Már a gamerek is szép nyereséget hoztak a cégnek, de az igazi felfutást a kriptobányászat hozta, hiszen a kriptovaluták kezelése is — laikusok számára érthetetlen — prímszámokkal végzett számoláson alapul. De a legnagyobb áttörést az AI jelentette. A mesterséges intelligencia kiszolgálásához gyakorlatilag határtalan mennyiségű ilyen chip szükséges. És az Nvidia ma már olyan monopol helyzetbe került, hogy az egész világ tőle függ. A cég jelenlegi értékelése több mint 5 trillió dollár. De ez semmit nem mond egy bérből élő embernek. Mit jelent ekkora összeg? Magyarország GDP-je, azaz egy év alatt megtermelt összes pénze 0,22 trillió dollár.
Vagyis a magyar állam akkor tudná megvenni ezt az egy vállalatot, ha 25 évig minden bevételét félretenné! Persze magaslabda pont egy NER által kirabolt gazdasággal összehasonlítani. A vállalat értéke igazi gazdasági hatalmakkal is összemérhető:
Álljunk itt meg egy picit!
Nem lehet ez az egész AI őrület csak egy új tulipánhagyma? Ezek a valóságtól elrugaszkodott számok most már a meggazdagodni vágyó befektetők rózsaszín ködbe vetett bizalmát tükrözik.
Lehet, hogy meztelen a király?
Lehet, hogy mégsem az AI fogja megváltoztatni a Föld forgását?
Lehet, hogy pillanatok alatt kidurran ez a lufi is?
It’s over…
(Miközben a címlap fotót is a ChatGPT-vel generáltattam…)