Skip to content

Virtuális magánhálózat

Az internetes biztonságról már korábban itt írtam. Ahogy az egész életünk és minden kapcsolatunk egyre nagyobb része tolódik át a digitális világba, úgy értékelődnek fel a hálózaton szállított adatok.

Egy kis emlékeztető.

Az interneten minden jelenlévő eszköznek saját címe van, amivel be lehet azonosítani. Pontosan úgy, mint egy telefonszám. A telefonszámom alapján a világon működő több milliárd telefon közül épp a zsebemben lévő készülék fog csörögni, ha valahol valaki az én számomat tárcsázza. A számítógépek is kapnak egy ilyen “telefonszámot”, amit ők IP-címnek becéznek a laikusok megtévesztése végett. És az orvosok latin nyelv használatának misztikumát elirigyelve az informatikusok sem egy sima számként jegyzik azt a címet, hanem négy, egymástól ponttal elválasztva írják le. De attól az még csak egy szép nagy egész szám. Pont mint egy telefonszám. De ha így írnák le, akkor megértené bárki és akkor hova lenne a tisztelet az informatikusok iránt!?

Az IP-címek tartományokra vannak osztva, amiből pontosan meg lehet tudni, hogy az adott eszköz melyik szolgáltatónál, melyik országban, esetleg melyik városban csatlakozott az internetre. Egy szerver, vagy bármilyen internetes tartalmat szolgáltató is pontosan látja a látogató címéből, hogy ő honnan csatlakozott az hálózatra. Te is kipróbálhatod, hogy mit látnak rólad az interneten:

https://www.whatismyip.com

A világon mindenki láthatja, hogy én most épp a Magyar Telekom Törökbálinti elosztóján keresztül csatlakoztam.

Azt is tudod már, hogy a hálózaton minden kommunikáció “lehallgatható”, minden információ úgy szalad végig a teljes rendszeren, mint egy képeslap. Mindenki, aki részt vesz a szállításban beleolvashat. Ahogy a Londonban feladott üdvözletet elolvashatja a prágai rakodómunkás, aki a leveleket átrakja a budapesti postavonatra.

Amikor én az otthoni wifis internetet használva felmegyek a Netflix-re, akkor a Netflix pontosan tudja, hogy én honnan jöttem.

A Telekom pedig látja, hogy én most a Netflix-en filmet nézek, vagy olvasom a BBC-t, vagy éppen valamelyik kormánypropaganda szemete árad felém.

Nem akarok semmilyen összeesküvés-elméletet gyártani, csak valamiért eszembe jutott, hogy miért is kellett a gazdasági összeomlás szélén állva, a piaci ár duplájáért megvásárolni egy veszteséges vállalatot…

Azért a Netflix-et hoztam példának, mert most ők akarnak szigorítani. A családi előfizetéssel visszaélnek a vásárlók, és másokkal megosztva, közösen használnak egy fiókot, amivel csúnyán megsértik a cég részvényeseinek profitmaximalizálásra tett kísérletüket. Különböző megszorításokat vezetnek be. Egy előfizetést csak egy helyről lehet használni, vagyis a család fogalmát leszűkítik az egy háztartásban élőkre.

És eljutottam a VPN-ig.

A Virtual Privat Network, azaz a virtuális magánhálózat mit jelent? Az internetet két pont között készítenek egy “alagutat”. Ebben az alagútban minden kommunikáció titkosított, így az a prágai rakodómunkás csak értelmetlen hülyeségeket fog látni azon a képeslevelezőlapon.

Nézzük konkrétabban:

Én működtetek egy szervert bárhol(!) a világban. Fut egy szerverem New Yorkban. Kiépítek egy ilyen virtuális hálózatot a laptopom és e szerver között. Így amikor fölmegyek a BBC honlapjára, az oldal tulajdonosai már egy new yorki olvasóként azonosítanak. A Telekomnak és a teljes itthoni apparátusnak pedig fogalma sincs arról, hogy én mire használom az adatkapcsolatomat. Nincs semmilyen információ arról a magyar hálózaton, hogy most éppen pornót nézek vagy drogot árulok.

Azonkívül egy gyakorlati haszon:

Az ábráról látszik, hogy én a Netflix-el nem a 84.2.30.13 címről kommunikálok, hanem az 50.50.50.1 címmel rendelkező szerver címével. Ahogy az a másik laptop is a Digis hálózatról.

És megoldottam, hogy ismét egy családként tekintsen ránk a Netflix is…

1 thought on “Virtuális magánhálózat”

  1. Fantasztikus, ahogy a legbonyolutabb rendszert elmagyarázod.:)
    A veszteséges vállalat pedig azért kell, mert azt hiszik a jövő az egy kézben központosítás, ahogy a nagyvállaltok is teszik. Csak ott tévedhetnek, hogy az állam nem múkődhet vállaltként. Csak mivel ők az államot nem közjogi értelemben múködtetik, hanem saját pénzpumpaként tekintenek rá, hát ezért vesznek vállaltot.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük