A közlekedés szabályozása nem túl régi hagyományra tekint vissza. A civilizáció, a népességnövekedés és a közlekedési eszközök fejlődése törvényszerűen tette szükségessé a KRESZ bevezetését. A szabad társadalmakban ez óriási vitát generált. Az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a demokrácia bibliáját, a Függetlenségi Nyilatkozatot megalkották, legnagyobb hangsúlyt a szabad polgárok jogaira helyezték. Az egyén szabadsága szent és sérthetetlen. (Ez indokolja a fegyvertartást is, mivel az állammal szemben is jogos önvédelemnek számít a fegyverhasználat.) Az egyén szabadságát azonban a többi egyén sem korlátozhatja. Mi alapon korlátoznak engem abban, hogy a 20 ezer köbcentis autómmal 40km/órával mehessek csak bárhol?! Miért szólnak bele abba, hogy milyen műszaki állapotú az autóm? Tudok olyan esetet mutatni, hogy egy veszélyes helyzetből ki tudott volna lőni egy rakétahajtómű berobbantásával a gépjármű. Nem volt rajta 500kg-os TNT-vel töltött rakétafokozat, nem tudott 10G gyorsulással kilőni a vasúti átjáróból, így elütötte őket a vonat. Vagy: Valaki nem tudott időben kiugrani az elszabadult autóból, mert be volt csatolva a biztonsági öv. Tudok még ilyen példákat mondani. De a nagy számok törvénye pontosan megmutatja, hogy a biztonsági öv használata drasztikusan csökkenti a balesetekben a sérülések súlyosságát. A lakott területen bevezetett sebességkorlátozás látványosan csökkentette a baleseteket. A közösség érdeke felülírhatja az egyén preferenciáit. Arról nem beszélve, hogy értelmes emberek hamar belátják, hogy ha én nem száguldozhatok a városban, úgy más sem, azaz a gyermekemet elengedhetem gyalog az iskolába.
De miért is jövök megint a KRESZ-el? A példa jó analógia arra a másik veszélyzónára, amit egy vírus jelent. A Covid ötmillió áldozatot követelt. Azóta megtaláltuk a biztonsági övet, ami látványosan csökkenti a fertőzést vagy annak következményeit. Valóban van egy veszélye, de ismét a számok. Kórházban 10-ből kilenc oltatlan fekszik. Az oltottak többsége is olyan, aki régen kapta, vagy elvesztette védettségét. Milyen jogon teszi meg embertársaival, hogy a KRESZ ellenében 120-al robog át a gyalogátkelőhelyen? Joga van-e bárkinek arra, hogy saját felelőtlenségből ezerszer nagyobb ellátást követeljen a társadalombiztosítástól? A biztosítók is felmérik, mekkora rizikót vállalnak be egy életbiztosítással. A társadalom akkor miért legyen toleráns? Ha azért nem jut erőforrás más életmentő műtétre, mert az oltásellenesek miatt az egészségügy csúcsra jár, akkor a a szabálykövető és felelős emberek szenvedjék meg a következményeit? Sok érdekes és morális kérdést generál a probléma. Nem ilyen triviális a kérdés. Ugyanakkor joga van-e a társadalomnak arra, hogy rákényszerítsen arra, hogy kísérleti patkány legyek a Pfizer laborjában?!! Mert most ezt tartjuk jónak.
Gyerekkoromban pedig a kvarclámpát tartották annak és betereltek minket egy kőkemény UV-sugárnyalábözönbe. Ma már tudjuk mi az UV sugárzás hatása. Akkor nem tudták, de kötelezően betereltek minket. Az helyes volt? Az angolkór egy létező probléma volt. A kvarclámpa fénye bizonyítottan olyan irritációt indít be a bőr hámrétegén, ami pigment és D-vitamin termelésre ösztönzi. A kötelező kvarcolással megszűnt az angolkór. Nincs fekete-fehér válasz egyikre sem.
De abban 100%-ig biztos vagyok, hogy a választ nem politikusoktól kell várni. Dr. Szíjjártó virológus szaktekintély tudása nem elfogadható a kérdésben.
