Nemrégiben a hallásról írtam egy kis eszmefuttatást.
Most egy másik fontos érzékszervünket venném górcső alá.
A képi világ, a látás bonyolult fizikáját szeretném érzékeltetni, de csak egész érintőlegesen. Az emberi szem a camera obscura elvét használja fel arra, hogy egy fókuszálható lencsével a látott kép fordított képét vetíti a fényérzékeny szemidegekre. Az szemidegek pedig már egy képet küldenek az agy felé feldolgozásra.
A kamerák pont így működnek, itt is a látott kép fog fejen állva a sötét doboz hátsó felére vetítődni.
A hátoldalon pedig négyzethálóba rendezve kis fényérzékeny elemek adnak információt arról, hogy a kép adott pontjára milyen fénysugarak vetültek.
Ha például a kamera 31 sornyi és 31 oszlopnyi képpontból áll, akkor 31×31=961 pöttyből fogja az eredeti képet rekonstruálni.
Jelen esetben, ha a fehér pontot nullával, a feketét pedig egyessel jelöljük, így 961db 0-ákból és 1-esekből álló számhalmaz fogja az alábbi B betűt lerajzolva visszaadni.
Ezeket a képpontokat hívjuk pixelnek. Láthatóan ez a felbontás még igencsak szögletes és darabos ívvel tudja csak a B betű félkörívét ábrázolni.
Minél több pixelből állítjuk elő a képet, annál finomabb lesz a felbontás, annál több részlet lesz látható. A mostani standard kamerák 4K felbontással rögzítenek, a boltban is zömmel ilyen TV-ket lehet vásárolni. Ami 3840 × 2160 pixelt tartalmaz, vagyis 3840 oszlopból és 2106 sorból áll egy kép. Az már elég sok pixelt tartalmaz. Több mint 8 millió képpontból fog összeállni egy kép.
Valamint nem beszéltünk arról, hogy az egyes képpontoknak lehet más és más a színe és a fényereje is. Most nem mélyedek el a színek keverésével elérhető színpaletták szövevényes világában. Azt azért el tudjuk képzelni, hogy rengeteg szín és rengeteg fényerő jellemezhet egy pixelt. Ha a szivárvány színeit tartalmazó színskálát felosztjuk 1 millió kis szakaszra a látható infavöröstől az ultaibolyáig, akkor minden ponthoz hozzárendelve ezt a számot, megkapjuk annak színét is.
Így egy képet 8 millió számból tudunk digitálisan letárolni, ahol minden szám nullától egymilliós értékig bármi lehet.
Mielőtt teljesen összezavarodnál a számok rengetegében, csak összehasonlításképpen, Tolsztoj Háború és béke összes kötete „csak” félmillió szóból áll. Azaz egy ilyen kép több százszor több információt tárol, mint Tolsztoj teljes életműve. És ha ezt mozgóképként szeretnénk rögzíteni, akkor másodpercenként 25 ilyen képet kell vetíteni ahhoz, hogy a szemünk már folyamatos mozgásnak érzékelje, azaz film legyen belőle.
A legtöbb embernek semmilyen elképzelése nincs arról, hogy egy-egy rövid Tik-Tok vagy Youtube videó milyen hihetetlen mennyiségű információ átvitelét teszi szükségessé.
Több ezer Tolsztojt küldeni a telefonomra másodpercenként óriási háttérapparátust követel.
A felhőszolgáltatók energiafelhasználása ma már nagyobb, mint a légiközlekedésé! Az Amazon most indítja be második saját atomreaktorát, hogy lépést tudjon tartani a hardvereinek fogyasztásával.
A Microsoft most olyan újítást próbál bevezetni, hogy a szerverek frissítése akkor kezdődjön, amikor a kisüt a nap Redmondban, hogy a napelempark tudja ellátni ezt az energiaéhséget.
És még egy adalék: a mesterséges intelligencia a sima képfeldolgozáshoz képest több milliószor(!) nagyobb erőforrást követel…