Ha végigolvastad az energiáról és az anyagról írt szösszenetet ( https://tusiblog.hu/einstein ), akkor azért felvetődhetett benned egy kérdés.
Az anyag az csak az energiának egy megjelenési formája. Tegyük fel, hogy ezt még megértettem. Még az is összeállt csökött értelmem számára, hogy a nukleáris energia felszabadítása során az anyag átalakul energiává.
Bár kissé misztikusan hangzik, de végül is áll Paks, működik az atomerőmű és elhisszük, hogy ott a reaktorban eltűnik az anyag és energiává alakul. Eddig ok. De ha az anyag-energia ekvivalencia ennyire triviális, akkor talán fordítva futtatva a folyamatot, semmi elvi akadálya nem lehet annak, hogy energiából anyag legyen.
Einstein hasonlata a vonatjeggyel elég pontatlan volt, miszerint egy vonatjegyni anyag energiájából 100-szor körbevonatozhatjuk a Földet. Valójában Hirosima látványosan bebizonyította, hogy mekkora energia szabadul fel egy kisebb láncreakció során is. Mennyi energia kell ahhoz, hogy anyaggá tudjuk alakítani? A svájci hadronütköztető tudósai kiharcolták, hogy az európai államok szálljanak be egy kísérletbe, amivel Einstein tételét szerették volna bizonyítani. Hatalmas lézerágyúk építésébe kezdtek. E lézerágyuk iszonyatosan nagy energiával tudtak egy pontra fókuszálva világítani. Elkészültek a lézerágyuk és kijelöltek egy napot. A környező ország erőművei egy adott időben teljes kapacitással csak a hadronütköztető lézereit látták el megawattok áradatával.
És igen!
A teremtés csodája megvalósult. A semmiből egyszer csak ott termet néhány anyag darab. A keletkezett részecskék ott voltak fizikai valójukban.
Persze gyermekkori rajzfilmem jutott eszembe. A varázsceruza csodája, ahol a lerajzolt tárgy életre kelt, ím mára megvalósult. Amit a lézerek odavetítettek a semmi közepébe, az odaszületett teljes valóságában!
https://scitechdaily.com/large-hadron-collider-creates-matter-from-light/