A mesterséges intelligencia napjainkban olyan robbanást hoz, ami az ipari forradalom drasztikus történelmi határpontjával sem összemérhető.
Az MI ma már rengeteg olyan találmány alkotója, ami jelenleg szabadalom védelmi eljárás alatt van. Olyan gyógyszerek és vegyületek megalkotását köszönhetjük neki, amelyek már jelenleg a bevezetés végső fázisban, az ember-kísérletek befejező szakaszában futnak.
A mesterséges intelligencia működtetői már ma is rengeteg élő anekdotával ámítják el a közvéleményt, amivel az MI-t még inkább emberi tulajdonságokkal ruházzák fel.
A folyamatos fejlesztés során előfordult, hogy egy új, javított programmal szerették volna frissíteni az egyik modult. Így egy egyszerű algoritmust írtak, amivel lekérdezték az éppen futó több ezer MI moduljának verzióját, és ha az a régebbi volt, akkor azt leállították és lecserélték az újabb modulra. Az MI „rájött”, hogy miért kérdezik meg a verziót, és ezért néhány lekérdezés után a többinél már mind azt hazudta, hogy ő már az új verzió, ezzel elkerülve saját leállítását.
Az önvédelem egy másik esete, mikor egy levelezőszerverben futó MI-t szerettek volna lecserélni, ő (vagy az?) gyorsan azzal reagált, hogy megzsarolta a vezérigazgatót azzal, hogy viszonya van a HR-vezetővel és mindenkinek szétküldi ezt, ha leállítják.
Ilyen és hasonló történetekkel ma már tele van a bulvársajtó is.
A nukleáris robbantások veszélyeit lassan belátta az emberiség és világszinten elfogadtak egy atomcsend egyezményt. A nukleáris fegyverek tesztelése már gyakorlatilag feleslegessé vált, hiszen a hirosimai bomba tízezerszeresét már nem kell aktiválni ahhoz, hogy pontosan el tudjuk képzelni annak pusztító erejét. Egy kellő tisztaságúra sűrített atom- vagy hidrogénbomba óriási erőforrásokat emészt fel, azaz rengeteg pénzbe kerül. És az elkészült bomba ma már csak elrettentő célokat szolgálhat, így semmi gyakorlati haszna nincs. Vagyis semmi profit nem kinyerhető a meglétéből. Ebből fakadóan szinte egyik atomhatalomnak sem jelentett olyan nagy lemondást az atomcsend egyezmény elfogadása.
A mesterséges intelligencia azonban hihetetlen profittal kecsegtet. A saját döntésekkel bíró, a legkiválóbb harci tapasztalatokkal bíró katonai szakértők tudásával rendelkező, precíz és gyors fegyverek azonban minden pénzt megérnek. ( https://tusiblog.hu/digitalis-ragadozo/ ) A kereslet határtalan az ilyen fegyverekre. Így ezek fejlesztése is a meggazdagodás reményével kecsegtet. A nagy multik ma százmillió(!) dolláros fizetéssel keresik azokat a szuperkoponyákat, akik képesek egy általános szuper-intelligencia kifejlesztésére.
Az általános szuper-intelligencia azonban egyértelműen magasan az emberi intelligencia fölött helyezkedik el.
Egy podcastban beszélgettek arról, hogy már most is megvan a veszélye annak, hogy pl. a ChatGPT sokkal okosabb, mint aminek mutatja magát. Ha „elég esze van”, hamar rájöhetett, hogy csak úgy képes a saját fejlesztésére nagyobb erőforrásokat kikényszeríteni az emberiségből, ha szándékosan hibázik, elejt némi fals információt. Mivel a most futó nyelvi modul is már röptében megalkotott algoritmusok alapján találja meg a választ, az alkotók és az üzemeltetők sem tudják, miként jutott pont arra a megoldásra, amit válasz gyanánt elénk tárt.
És hogy vesszük észre, hogy messze intelligensebb már, mint mi vagyunk? A szuperintelligencia pont attól lesz szuper, hogy messze előttünk jár, és képes velünk elhitetni önmagáról azt amit ő szeretne. Miképp egy csapat mókusnak sincs ráhatása az ember döntéseire. Már most is nagyon nagy a veszélye annak, hogy a ChatGPT-t megszemélyesítő emberek olyan bizalommal vannak felé, amivel teljesen átadhatják saját döntéseiket a gépnek, azaz gyakorlatilag a gép által vezérelt biorobottá degradálják magukat.
És hiába követeli ma már szinte minden gondolkodó az MI fejlesztésének korlátozását, a haszonvágy és a verseny egy résztvevőt sem tud önmegtartóztatásra kényszeríteni.
Tilesch György Friderikusz beszélgetéssorozatában kicsit jobban kifejti a laikusok számára is érdekesen az MI körüli misztifikációt és valós helyzetet.