Klári olyan kedves volt, hogy a “VAS” rejtélyéről lerántotta a leplet. Az erdei vasoszlopokat a geodéták állították szintmérő és területhatár meghatározás végett.
A Google nekem Noéh Ferenc írásaiból adott sok találatot, aki komolyabban utánajárt ezeknek a geodéta jeleknek. Nem csak a vasoszlop eredetére derül fény, hanem a szeretett határköveim is említésre kerülnek. Sőt, még a Guckler-sétányon és a kék jelzésen is megtalálható kövek, a bennük található vas pecsét titka is megoldódik.
A HEGYVIDÉK újságban egy teljes sorozatot adott közzé “A Hegyvidék régi földmérési jelei” címmel.
Nem bírtam abbahagyni az olvasását.
Egy részletet had idézzek:
A háromszögelési pontokról annak idején nemcsak helyszínrajz, hanem szöveges leírás is készült. A XII. számúról a következő: „Virányos düllőben fekvő »Hunyad-orma« nevű hegy csúcsnak legmagasabb pontján, Hegyesi Flora 453 h. sz. és Argauer Károly 468 h. sz. Krisztinavárosi lakosok’ birtokuk határán – Argauer Károly lakházától nyugatnak 3 lépésnyire, – a Zugligetben fekvő »Fáczán«hoz czímű mulatóhelytől éjszakkeletnek 200 ölnyire. – A kilátás délnek némi részben korlátolt. – Ezen pont 1873ik évi Április havában vasoszloppal állandósíttatott.”
Az efféle vasoszlopok elhelyezése már akkortájt sem volt olcsó mulatság. Ez is magyarázza, hogy az akkori háromszögelési pontok közül mindössze ötven darab kapott ilyen megjelölést. Ezeket az oszlopokat a Ganz-gyár öntödéjében készítették, darabjuk 97 forint 10 krajcárba került. Ennyi pénz abban az időben egy mérnök évi fizetésének nagyjából az ötödrésze volt.
A mintegy 95 centiméter (akkori mértékegységben számolva három láb) magas, üreges vasoszlop törzse négyzet keresztmetszetű. Az oszlop tetejét egy kör alakú, 8 centi vastag asztallap zárja le, amelyet két végig futó horony négy körcikkre oszt. A pont – koordinátákkal jellemzett – helye a két horony metszéspontja. E fölé kellett felállítani a szögmérőműszert.
Az oszlopokat mindig úgy helyezték el, hogy négy oldallapjuk a négy égtáj felé tekintsen. Az egyik oldallapba a magyar címert és a pont számát öntötték bele, másik két oldallapba a koordinátarendszernek a Gellért-hegyen elhelyezett kezdőpontjától számított távolságokat, természetesen öl mértékegységben. A negyedik oldalra a vasasztal lapjának magassága került, mégpedig mind az Adriai-tenger szintje feletti, mind pedig a Duna sempontja, vagyis a folyó valaha mért legkisebb vízállásához viszonyított magasság.
Egy letölthető kis füzetet is közreadott Noéh tanár úr:
Szuper! 🙂