„A korábbi idôben a tudományok – a hidakhoz hasonlóan – csak úgy tudtak felépülni, hogy néhány széles oszloppal és hosszú mestergerendával alátámasztották … azt kívánom megmutatni, hogyan épül fel most a tudomány egy függôhídhoz hasonlóan, karcsú, de szilárdan rögzített láncok együttes erejével”
(A kémia alapelvei, Elôszó)
Mengyelejev 1869-ben e sorokkal köszöntötte az olvasót könyvében, amiben a tudomány óriási lépését írta le először: a kémiai elemek periódusos rendszerének a megalkotásával. A körülöttünk és bennünk lévő anyagok – akkor még megbonthatatlannak hitt – atomokból épülnek fel. Ezek az atomok élesen megkülönböztethetőek aszerint, hogy az atommagban hány proton csücsül. E kémiai elemek olyan építőkockaként képzelhetők el, amik normál, földi körülmények között önálló elemként itt élnek velünk a Föld születésének pillanatától kezdve. Az a négy és félmilliárd éves szénatom, ami mondjuk a nyelvem hegyén lévő fehérjemolukulában van, pont úgy néz ki ma is, mint akkor, mikor a földet körülölelő vastag széndioxid gázfelhő egyik sodródó részecskéje volt. Döbbenetes elképzelni, hogy szinte darabra annyi atomból áll a Föld bolygó, mint születése pillanatában. Ezek az atomok mindenféle kémiai folyamatban részt vesznek, de az atom maga az öröknek tekinthető azon az időskálán, amit mi egyáltalán el tudunk képzelni. ( Persze a radioaktív sugárzással azért nem ennyire egyszerű az összkép, de arányaiban nem számottevő, így nagyjából igaznak fogadhatjuk el az „örök atom” fogalmát. ) Minden, ami körülvesz minket, amit belélegzünk, amit megeszünk, amiből építkezünk, amiből űrrakétát készítünk ezekből a készen kapott elemekből áll össze. Mi még nem tudunk igazából új elemeket előállítani. Bár már legalább ötven éve halljuk, hogy a fúziós energia itt van a küszöbön, ez lesz a holnap fő energiaforrása, ennyi idő elteltével már legtöbben csak szkepticizmussal hallgatják az erről szóló bombasztikus bejelentéseket. De miért is hoztam szóba a fúziót? Hogyan keletkezett ez a sok elem?
Ma már egységes a tudomány álláspontja a csillagok és szupernovák működéséről. A csillagokban, mint gigászi kohókban a fúziós energia által a plazmából, amit egyfajta protontengernek is felfoghatunk, „sülnek” egymásba a protonok és keletkeznek az atomok.
Egyes csillagokban más hőmérséklet, más anyagsűrűség mellett más elemekből termelődik több vagy kevesebb, mint amivel mi itt a Földön találkozhatunk.
Tegyünk egy képzeletbeli utazást az univerzumban. Először bolygótársainkat vizsgáljuk meg. A bolygókon is a Földhöz hasonlóan a Napcsillagunk anyagait találjuk. Az elemek persze a legritkább esetben találhatóak meg önmagukban. A kőzetek, az ásványok, a gázok sokféle elem kémiai reakciói során létrejött vegyületek, szulfátok, karbonátok, oxidok meg olyan nevű vegyületek, amit csak a kémikusok tudnak kiejteni. Bolygótársainkon azonban szinte pont úgy néznek ki a hegyek és a sziklák, mint nálunk.
Haladunk még messzebbre, megyünk más csillagok bolygói felé. Ugyanilyen elemeket fogunk találni. Millió tonna vas, réz, arany, szén anyaghalmazban, ami az utunkba esik.
Azonban van egy olyan anyag, amiből mi itt építkezünk, bútorokat készítünk, hangszereket gyártunk belőle, ajtót és ablakot. Annyi van belőle, hogy csak Magyarországon évente másfél millió köbmétert eltüzelünk belőle. Annyira természetesnek vesszük a létezését, hogy a bonyolult nevű vegyületek és elemek elnevezésével szemben ezt az anyagot mi csak egy kétbetűs szóval illetjük: FA.
Visszaülünk az univerzumot átszelő űrhajónkra, és most már céltudatosan indulunk keresni. Nem aranyat, nem platinát keresünk. Menjünk FÁÉRT!
Bejárhatjuk a teljes univerzumot, az összes szupernovát átszitáljuk, atomonként leltározunk minden csillagot, bolygót és aszteroidát. Fát csak itt a Föld nevű bolygón fogunk találni! Itt ez a csodálatos anyag, mely életében lélegeztetőgépen tart minket, halála után pedig a Stradivari hangzásával gyönyörködtet minket. Mi meg fogjuk és kiirtjuk, letaroljuk és gyorsan elégetjük az összeset hogy az unokáinknak esélye se legyen a túlélésre…
https://tusiblog.hu/eltuzelt-jovo-erdoirtas-legszennyezes/