Elképzeltem egy fiktív történetet.
A Tik-Tok egyik influenszere elkezd gyufákból szebbnél-szebb tárgyakat építeni. Mivel rengeteg követője van, egyik napról a másikra eltűnik boltokból minden gyufa. Mi lenne ha gyorsan gyufát gyártanék? Ráadásul olyan gyufát, aminek nem gyúlékony a vége, így biztonságosabb lesz az ebből készült építmény. Találok olyan gyufagyártó gépet, amit a tulaj fillérekért eladna. (Ő nem követi a Tik-Tok-ot.) Lecsapok rá, megveszem. Hol állítsam üzembe? A nagyi hátsókertjében pont elférne. Nagyi beleegyezik, hogy felhúzzak egy épületet oda, de elvárja, hogy tüntessem el egy év múlva úgy, hogy megint tudjon oda paradicsomot ültetni. Ok, számolnom kell a költségeket.
Indulásnál:
– a gép ára
– betonozás a nagyinál
– sufni építése
– a gép odaszállítása
Üzemeltetésnél:
– faanyag a gyufákhoz
– festék a piros gyufafejhez
– villanyszámla
– szállítások, stb.
Projekt végén:
– gép elszállítása (eladásra már nem játszom)
– sufni lebontása
– beton feltörése
– termőfölddel feltöltés
E költségeket kalkulálva már lehet látni a nyereséget vagy a hibás üzleti vállalkozásom veszteségét.
A történetnek csak egy tanulsága van. A projekt költségeinek teljes időtartamára vetített összege. Amiben benne van a rekultiváció is. Azaz nem hagyok magam után borzalmas ipari hulladékot és utólag eltakarítandó szemetet.
A Duna alacsony vízállása miatt ismét láthatóvá vált az Óbudai Gázgyár veszélyes anyagainak szivárgása a Dunába. Abba a Dunába, ami több millió ember ivóvízkészletét adja. 200 ezer tonna rákkeltő anyag eltávolítása kb 40 milliárd forintba kerül.
Ha ezt a 40 milliárdot hozzácsapták volna az akkori gázszámlákhoz, lehet hogy erősen veszteséges lett volna az egészbe belekezdeni.
Egy kultúrnép nem hagy maga után helyreállítandó, lerombolt környezetet.
Aktuális az éppen zajló Sziget-fesztivál. A rendezők úgy kapták meg használatra az Óbudai-szigetet, hogy minden nyomot fel kell számolni, amit a tömeg okozott és helyreállítani a letarolt növényeket is. Ezért a jegy ára már a rekultiválás költségeit is tartalmazza.
De nézzünk meg egy nagyobb volumenű vállalkozást!
Az elektromos energiára a kereslet folyamatosan növekszik, építsünk egy erőművet!
Szén, olaj és gáz kizárva, mert iszonyú drágán tudjuk beszerezni és a termelt CO miatt olyan büntetést kell fizetnünk, amivel már nem tudjuk nyereséggel eladni a megtermelt áramot.
Ok, legyen atomerőmű. Nincs CO, tiszta energiát tudunk termelni. Egy atomerőmű építése horribilis pénz tud felemészteni. Hitelt kell felvenni, így annak kamataival is emelkedik a beruházás költsége. Az üzemanyag-beszerzés és üzemeltetés költségeit most nem számolom. 10-20 év mire a döntéstől kezdve áramot fog termelni az erőmű. Működik 50-70 évig. Aztán 10-20 év jó esetben az erőmű lebontása. A lebontás költsége háromszor annyi mint az építés, mert a reaktor működése során rengeteg elem radioaktivvá válik, aminek a bontása és elszállítása rettentően körülményes és drága. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség úgy kalkulál, hogy egy reaktor leszerelése 500 millió és 2 milliárd dollárba kerül. Jó esetben. A Greifswaldi erőmű leszerelését 30(!) éve kezdték el és jelenleg már 10 milliárd eurót fizettek ki a német adófizetők. És még szinte teljes egészében ott áll az erőmű! A reaktortartályok darabolását 2060-ban kezdik csak el!
De lebontottuk az erőművet. Elvittük a sugárzó anyagokat és a kiégett fűtőelemeket egy tárolóba. Milyen tárolóba? Egy olyan mély bányát kell átalakítani, ami kilométeres mélységben, vastag beton és ólompajzs mögött van, hogy a sugárzás ne tudjon a felszínre jönni. Valamint hűteni kell folyamatosan mert a fűtőelem nem olyan, mint a gyertya, amit csak el kell fújni. A maghasadás folyamata és ezáltal a melegedés még néhány évtizedig komoly kihívást jelent. 50-100 év múlva azonban már nem melegszik, csak radiaktívan sugároz. Ami roncsolja a DNS-t, tehát semmilyen élő szövettel nem találkozhat. Ez a veszély pedig 100.000-300.000 évig áll fenn. E sugárzó anyagokat ezért katonai biztonságú védelemmel őrizni kell.
Ok számoljunk akkor a teljes költséggel a rekultiválással együtt. Benne a lebontás, a tároló építés és katonai őrzés legalább 100 000 évig. Adjuk össze így a költségeket és tegyük rá a megtermelt villany árára. Miért is lett a piaci ár tíz-ezerszerese az így megtermelt áramunk?
Paks 2 építésének a költségeit jelenleg 27 milliárd euróra becsülik. Mire felépül nem lesz annyi víz a Dunában, amivel hűteni lehetne. Sebaj, azért begyújtjuk azt az atommáglyát, hogy amikor éppen árad a Duna, akkor rövid időszakra áramot is tud termelni. Aztán még 100 milliárdért lebontjuk, utána pedig hipp-hopp elszáll az a 300 ezer év…
Persze mondhatod hogy nem vettem figyelembe sok mindent. Ha így lenne, ahogy én leírtam, akkor senkinek nem érné meg atomerőművet építeni. Szerintem pedig azért éri meg egy jelenlegi befektetőnek nukleáris reaktorokat építeni, mert nem neki kell a rekultiválásról gondoskodnia. Ha nem teszem szóvá aggodalmaimat, joggal fogja az unokám a szememre vetni, hogy láttad, tudtad és még sem tettél semmit!
https://en.wikipedia.org/wiki/Greifswald_Nuclear_Power_Plant
https://youtu.be/60aPNOvFrys?si=xapt8vE6bFrNsgYM