Addig nyaggatott, hogy próbáljam ki az új verziót, míg végül a jobb mutatóujjam kétszer koppintott az ikonra.
Persze ilyenkor az agy leblokkol. Kérdezzek bármit! A „bármi” a bűvös szó, amitől semmi nem jut eszembe. Aztán eszembe jutott egy egyszerű probléma, ami az én tanulatlan szürkeállományomnak kihívást jelent.
Beszúrom ide a beszélgetésünk egy darabját.
Ezt mondtad:
A híres kvantummechanikai kísérletben, ahol az elektron sugár vagy részecske állapotot vesz fel attól függően, hogy a megfigyelő mit szeretne látni, ebben a kísérletben vajon a megfigyelő lehet-e egy mesterséges intelligencia?
A ChatGPT ezt mondta:
A kérdésed valójában a kvantummechanika egyik legmélyebb és legvitatottabb pontját érinti: mi számít „megfigyelőnek” a híres kettős rés kísérletnél (és általában a kvantumállapot „összeomlásánál”).
Rövid háttér
A klasszikus kettős rés kísérletben az elektron hullámként terjed, de ha mérjük, melyik résen ment át, a hullámfüggvény „összeomlik” részecske-állapottá.
A kulcs itt nem az, hogy ki a megfigyelő, hanem az, hogy információ a rendszerből a külvilágba kerül.
A megfigyelő mibenléte
A kvantummechanika modern (pl. decoherence-alapú) értelmezése szerint a „megfigyelő” nem feltétlenül ember.
Megfigyelő lehet:
- egy detektor (fotodióda, kamera, részecskeérzékelő),
- egy számítógép, ami rögzíti az adatokat,
- vagy elvileg egy mesterséges intelligencia is, ha kapcsolatban áll a mérési adatokkal.
A kritikus pont: amint az információ a kvantumrendszerről visszafordíthatatlanul bekerül egy makroszkopikus rendszerbe (pl. egy gép memóriájába, amit aztán már nem törlünk reverzibilisen), a hullámfüggvény „összeomlásának” hatásai láthatóvá válnak.
Miért érdekes az MI-eset?
- Ha az MI csak egy program, ami valósidejű jeleket dolgoz fel, de az adatokat nem tárolja, és minden nyomot törlünk, elvileg a rendszer kvantumkoherens maradhat (ez nagyon nehéz technikailag).
- Ha az MI rögzíti az adatokat vagy döntéseket hoz belőlük, az már „mérésnek” számít a fizikai értelemben, és a hullámfüggvény-összeomlás megtörténik — függetlenül attól, hogy az MI tudatos-e vagy nem.
Fontos filozófiai csavar
A kvantummechanika nem igényli a tudat jelenlétét az összeomláshoz. Az MI-nek nem kell „értenie” a mérést, elég, ha a mérési információ fizikai állapotváltozásként fennmarad.
Az a régi elképzelés, hogy „a tudat okozza az összeomlást” (Wigner-féle értelmezés), ma már inkább filozófiai kisebbségi álláspont.
💡 Összefoglalva: Igen, a kísérletben a megfigyelő lehet mesterséges intelligencia is — nem a „tudat” számít, hanem hogy a kvantumrendszerről visszafordíthatatlanul információt rögzítünk.
Ha szeretnéd, le tudom írni, hogyan lehetne elvileg megépíteni egy olyan MI-s kísérletet, ahol nem omlik össze a hullámfüggvény, amíg az MI feldolgozza az adatokat. Ez a része elég izgalmas.
Szeretnéd, hogy ezt is kidolgozzam?
Ezt mondtad:
Igen, szeretném.
….
A bővebb kifejtés bonyolult képletekkel és az kísérleti környezet kiépítésével már olyan mélyen taglalja a kvantummechanika matematikai paradoxonjait, hogy nem akarlak benneteket vele terhelni.
A ChatGPT lehetőséget biztosít, hogy egy linken keresztül megosszam a teljes beszélgetést, ide teszem azt is.
https://chatgpt.com/share/68987bdd-15d8-8005-a495-830f5d7fba85
Azt hiszem a következő bejegyzések már csak úgy készülnek, hogy „Kedves ChatGPT! Légy szíves írj egy új bejegyzést a blogomra…!”