Az Eurostat júniusra végzett a 2023-as statisztikai adatainak feldolgozásával. Az egy főre jutó fogyasztásban sikerült a legutolsó helyre lecsúsznunk. Bulgária is megelőzött bennünket. Vagyis a magyarok nem tudtak annyi burgonyát, répát, tojást, sajtot, telefont, autót vásárolni, mint egy átlag bolgár állampolgár.
A kormány rögtön aljas, balliberális propagandának minősítette a tényeket.
Egy kormánytájékoztatón elmondták, hogy a magyarok sokkal fineszesebbek, és csavaros agyukkal nem költöttek kenyérre meg tojásra, hanem bölcsen félretették a pénzüket és megtakarításokba fektették.
Az információ nem alaptalan, nominálisan tényleg nőtt a megtakarítások végösszege. Nominálisan, azaz számszerűen nagyobb szám jelenik meg a megtakarítási számlán.
Azonban az inflációban a versenylista szélén állunk: itt az elsők vagyunk a listában. Nálunk volt a legmagasabb a nemzeti fizetőeszköz elértéktelenedése. Az inflálódással együtt gyakorlatilag az utóbbi három évben egy forinttal nem gazdagodott senki!
Persze ez az összesítés a teljes vagyonra vonatkozik. Benne a világ leghatalmasabb jachtjának vásárlóitól az éhező több százezer emberig.
Milyen arányban oszlik meg vajon ez a vagyon? Hányan birtokolják ezeket a magyar adóhatóságok által is látott vagyonokat?
Ez a vagyon szinte teljes egészében a magyar lakosság 10%-ának a kezében van.
Nem véletlenül említettem az adóhatóságot. Egy adott vagyon nyereségének adója a magyar és európai adóhatóságok elől jól elrejthető panamai és kajmán-szigeteki offshore cégek beiktatásával. A magyar jogbiztonság, ahol hetente alaptörvényt írnak, és teljesen normális, hogy visszamenőleges(!) 98%-os(!) adóval sújthatnak bizonyos jövedelmeket, minden épeszű ember kimenekíti a vagyonának nagy részét. Így ez a statisztikában megjelenő összeg csak töredéke lehet a NER-milliárdosok kimentett pénzeinek.
Az adatok számszerűleg bizonyítják, hogy a magyar társadalom milyen mélyre süllyedt.
A csavaroseszű nyugdíjasok pedig nem azért nem vesznek parízert a kenyér mellé, mert a befektetési alapban többet hoz…