A hollywoodi befektetőknek szépen hozott a konyhára Russell Crowe megjelenése a vásznon saruval védett meztelen lábbal, egy díszes páncélingben és karddal a kezében. A befektetés szépen megtérült, így számítani lehetett rá, hogy e profit megduplázása érdekében még egy bőrt le akarnak majd húzni erről a témáról. Hogy a nézőknek se kelljen sokat agyalni és elvont utalásoknak utánaolvasni a folytatásnak a Gladiátor 2 címet adták. Ridley Scott vérprofiként képes a közönséget a moziszékbe ragasztani, a jelenetek hossza, a dialógusok ezredmásodperc pontossággal követik a nézők figyelmének megragadását. Rutinos rendezőként szerintem pontosan érzékeli, miként alakult át a filmgyártás matinémozivá. A számítógépes grafikákkal felturbózott látványvilág a sárkányokkal és a fantasy világában már megszokott szörnyekkel jelentős százalékokkal növeli a potenciális nézősereg számát. A forgatókönyv oly mértékben elrugaszkodott a valóságtól, hogy körülbelül annyi történelmi egyezést lehet találni benne, hogy tényleg létezett egy Róma nevéhez köthető birodalom és abban is kétlábú emberek éltek.
De nem filmkritikát akartam írni.
Csak elgondolkodtam a társadalom értékítéletének fejlődésén. A harmadik évezredben az emberi jogok és az egyenlőség ideológiája egyre nagyobb teret hódít a világon. A civilizált országokban nagy figyelmet kap a P.C., azaz a politikai korrektség. Amiben benne van az elfogadás, a tolerancia és minden faji- és származásbeli előítélet elutasítása. Legalábbis az én értelmezésemben. Valamint az erőszakkal szembeni társadalmi összefogás.
A nemes
Az 1789-es francia forradalom a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” eszméit ültette el az emberiség nagy tudáshalmazának világnézetében. Ez még 250 éve sem volt. 250 év az emberiség történelmében nem egy óriási időtáv.
Egy romantikus történetben még mindig eladható az a szál, ahol a pozitív főszereplő kiváló képességei a benne csordogáló királyi vérnek tulajdoníthatóak. Ez a gondolat láthatóan nagyon kevesünkben talál ellenérzésre. A „nemes” tulajdonságok már a kifejezésben is tükrözik a genetikai felsőbbrendűséget. Tudom, hogy a környezetemben is csak engem háborít fel, hiszen a rejtett előkelőség sztorijával milliókat lehet bevonzani a popcorn-menü mellé.
A harcos
A több ezer éves civilizációnkban a férfi szó egyet jelentett a tesztoszteronnal túlfeszített, agresszív harcossal. A kigyúrt, fegyveres ember férfiideálként végigkísérte egész történelmünket. A harcosokat a dolgozóktól megkülönböztető külső jegyek maguk is szexista szimbólummá érlelődtek. Az egyenruha vonzereje a bátor, színes huszároktól a terepszínű zöldsapkásokig a mai napig működik: a női szívek meghódításában plusz pontot ér. A férfiakban is talán a rejtett agresszivitás és irigység miatt kelt nagyobb figyelmet egy egyenruhás konkurens megjelenése.
„Hej! ha én is, én is köztetek mehetnék,
Szép magyar vitézek, aranyos leventék!”
Nekem a katona akkor is csak egy gyilkos marad. A hatalom és a gazdaság jól kézben tartott eszközeként tudok csak rájuk tekinteni. A katona elveszíti személyiségét az egyenruhában és egy agyatlan golyófogóként bárhol bevethető, ahol éppen néhány hatalomhoz ragaszkodó politikus érdeke ezt megkívánja. Mélyen belém égették a számomra világ szemetjeiként megélt, az alkoholizmus legmélyebb bugyraiban szenvedő tisztek a szolgálati szabályzat 26. pontját:
„A parancs megfellebbezhetetlen, bírálata tilos!”
A hit
A fejben uralkodó világnézet szerint állítunk prioritásokat a család, a haza, a testvériség és az emberélet fontossága tekintetében. A hitrendszer, a meggyőződés azonban ügyes módszerekkel kiválóan módosítható. A jó vezetők, az egyházak pontosan tudják, miként lehet manipulálni az emberek gondolkodását. A „Ne ölj!” elég félremagyarázhatatlan és egyszerű parancsolat is némi ügyeskedéssel felülírható, így a kereszténység nevében képesek halomra gyilkolni embertársainkat. Az ellenség emberi mivoltának megkérdőjelezésével máris képesek azt az erkölcsi gátat átszakítani és rávenni emberek akár a rabszolgaságra, a holokausztra, a „Z”-háborúra, vagy akár menekülő, éhező gyerekek rugdosására a magyar határon…