A kereskedelem alatt mit ért egy kívülálló? A kereskedő fölvásárolja a gyártó termékeit, és eljuttatja a vásárlókhoz. Én is megtehetném, hogy odamegyek a fokhagymatermelőhöz, de ő nem akar minden vásárlóval külön foglalkozni. Az én egy fej fokhagymám eladása, számlázása miatt nem tudna azzal foglalkozni, amihez ért: a fokhagyma termesztéséhez. Valamint nekem sem éri meg egy fej fokhagyma miatt utazni több száz kilométert. A sarki boltban a többi termék között a kosaramban lévő fokhagyma ára tartalmazza a szállítási költséget, az eladó bérét, a bolt bérleti díját és még a rárakódó egyéb költségek mellett a bolt tulajdonosának a nyereségét. A történet így kerek, a gazda termel, a kereskedő árul, én pedig bármit megvehetek a sarki boltban.
Azonban a sarki boltos sem utazik el a gazdához, mert ő sem akarja a gazda összes fokhagymáját fölvásárolni. A nagybani kereskedők, akik ezt intézik, és a nagybani piacon árulják a boltosoknak. Még ezt is értjük.
Akkor nézzünk egy kitalált történetet!
A nagykereskedő látja, hogy nagyon fogy a fokhagyma, szól a beszerzőnek, hogy hozzon fokhagymát. Ő elindul a gazdához, aki sajnálattal közli, hogy már az összes terményét eladta egy másik kereskedőnek. Annak, aki tudta, hogy jobban fogy a fokhagyma, és lesz rá megint kereslet. Miután fölvásárolta az egész raktárat, tőle fogja megvenni a beszerző, hiszen csak 1Ft-al adja drágábban a beékelődött kereskedő. Több tonna fokhagyma eladásából így ő tízezer forintot keresett, úgy, hogy nem is látta a fokhagymát. Ha egy nap csak 10 ilyen tranzakciót megcsinál, akkor keresett 100.000Ft-ot. És csak telefonált, átutalt, számlázott oda-vissza. És figyelt. Ha például tudja, hogy a dubaji csoki lázba hozza az embereket, akkor fölvásárolja az összes pisztáciakészletet a világon…
Ezt a fajta kereskedelmet High-Frequency Trade (HFT) néven illetik. A név jól takarja a tevékenységet is. Egy perccel előbb érkezem a gazdához, mint a beszerző, akkor 1 perc alatt kerestem 10.000Ft-ot. Csak 1 perccel kell megelőznöm a beszerzőt. És csak 1 percig állt benne a pénzem!
Az elektronikus alapokra helyezett kereskedelem ezt a piacot pedig még jobban felpörgette. A robotok és számítógépek bevonásával a vétel és eladás között már nem percek telnek el, hanem a másodperc ezredrésze! Azaz így elvileg egy másodperc alatt 1000 olyan adás-vételt lehet eszközölni, amin mindegyiken csak minimális nyereség van.
Az aki egy ezredmásodperccel előbb értesül a chicagoi tőzsdén arról, hogy mit keresnek a new-yorki brókerek, tekintélyes nyereségre tehet szert. 2012-ben az amerikai tőzsdék piaci jegyzésének 60%-át ilyen HFT tranzakciók adták! Dollár százmilliárdos nyereség üti annak a markát, aki 1 tízezred másodperccel előbb tud leütni egy jegyzést!
A Spread Network 2010-ben ezért 300 millió dollárt fektetett be egy olyan beruházásba, hogy egy majdnem egyenesen futó üvegszálat fektessenek le 1331km hosszan. Két pont között legrövidebb út az egyenes, ezért minden kitérő plusz késleltetést és millió dolláros veszteséget jelent.
Az üvegszálon futó fény sebessége lesz a két pont közötti sebesség elvi maximuma.
A Kolibri projekt, ebből készült film. Bár nem valós eseményekre épít, de ennek a beruházásnak a történetét meséli el olyan filmes eszközök használatával, hogy ne legyen olyan unalmas, mint az én bejegyzésem.
Még egy érdekesség:
Köztudott, hogy a fény sebessége 300.000km/s. Azaz egy másodperc alatt 300ezer kilométert tesz meg. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy más közegben lelassul a sebessége. Az üvegben például csak 200 ezer kilométert tud megtenni másodpercenként.
Ha levegőben egy másodperc alatt 300.000km tesz meg a fény, akkor 1331km-t, 1331/300000 = 0,004437, vagyis 4,44 ezredmásodperc alatt. Üvegben pedig 1331/200000 = 0,006655. Azaz 6,65ms. Azaz ha nem üvegszálon, hanem levegőben tudom eljuttatni az információt, akkor 2 ezredmásodperccel előbb jut oda. Ezalatt a 2 ezredmásodperc alatt egy modern számítógép már több száz millió műveletet elvégzett…
források:
https://en.wikipedia.org/wiki/High-frequency_trading