Mikor ideköltöztünk, a testvérhegyi erdő alatt egy parlagon hagyott szántóföld terült el.
A Mező.
A Mező amit sajátunknak tekintettünk. A Mező egy biztos pont volt a család szótárában. A Mező ami szóhasználatunkban nem köznév, hanem egy jól meghatározott tulajdonnévként rögzült. Vadnövények áradata, az év minden időszakában más és más virágok borították. Az árnyékos erdőből kilépve jól esett a nap melegét érezni. Volt hogy labirintust tapostunk és bújócskáztunk az ember magasságú fűben. Gyakran megcsodáltuk az itt landoló siklóernyősöket és sárkányrepülőket. Télen az erdei szánkópályáról kiszabadult szánkóm a Mező enyhe lejtőjén a Bécsi útig levitt. Rengeteg emlék ugrik be a Mezőről.
A Mező ma már nem létezik, csak az emlékeinkben élő múlt.
A területet közben ingatlanbefektetők kisajátították és több százszoros áron értékesítve értékes lakóingatlanok nőttek rá. Az utolsó parcellán is egy 6 lakásos társasház fog épülni.
Pár évvel ezelőtt nagyon elszomorított a civilizáció terjeszkedése oda ahova mi elmenekülni szándékoztunk. De az a 6 család, akik ide fognak költözni, talán ugyan olyan szeretettel fordulnak majd az erdő felé. Miért lenne nekik kevesebb joguk ilyen szép helyen lakni? Jó, hogy megoldódik 20 ember lakhatási problémája. Most már csak a többi 7 milliárd 999 millió 999 ezer 980 emberről kellene gondoskodni.
Örülök neki, hogy olyan területen lakhatok, ahol nem akarnak olajat szivattyúzni, gázcsövet fúrni a talajba, szenet bányászni vagy akkumulátorgyárat építeni. Miért jutott most eszembe az akkumulátorgyár?
Mert szeretett vezetőink országunkat akkumulátorgyártó nagyhatalommá akarják tenni. Civilizációnk egy olyan ponthoz érkezett, amikor az elektromosság és informatika exponenciális növekedésével kielégíthetetlen kereslet van az elektromos energia tárolására képes eszközökre. Azonban a jelenlegi technológiákkal ez egy különösen nehezen elkészíthető szerkezet. Rengeteg olyan vegyelem kell hozzá, ami csak nagyon korlátozott mértékben található a Földön. Ezek kitermelése rengeteg energiát emészt fel és értékes területeket von ki az élettel telített helyekről. Valamint a gyártás rengeteg olyan méreggel dolgozik, ami az élőlények számára pusztító hatású.
Gödön már működik egy ilyen akkumulátorgyár. Annak ellenére, hogy a magyar állam szinte semmilyen korlátozást vagy feltételt nem szab a működésük elé, még így is 128 millió forint környezetvédelmi bírságot fizettek már eddig is olyan dolgokért, amiket már nem lehetett eltussolni. A kormánytól független civilek saját erőből végeztetnek vizsgálatokat, folyamatos zaj- és légszennyezés mellett most súlyosan mérgező idegmérget detektáltak a gödi ivóvízkutakban.
Debrecenben már épül egy hasonló komplexum.
Győrben pedig most jelöltek ki új területet akkumulátorgyár építéséhez. Minden vizsgálat, vagy egyeztetés nélkül. Az iparosodott Győr város módosabb polgárai, a város melletti kertvárosban, a Dunától nem messze fekvő idilli területen, Győrszentivánon építettek és alakítottak ki egy lakhatóbb környezetet. Megértem az elkeseredésüket. Az iskolától 600 méterre jelölték ki az ipari területet.
A terület minősítéséről: “Jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezet, különlegesen veszélyes, például tűz-, robbanás- és fertőzésveszélyes, bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges technológiai építmény helyezhető el ezen a területen.”
Mindezt egy kertvárosi, lakó és üdülőterületen. A kijelölt terület 400 hektár. Mekkora ez a 400 hektár? Viszonyításképpen Magyarországon található természetes erdők összes területe: 353 hektár.
Teljesen megértem az elkeseredettséget és felháborodást.
Miközben írom a notebookomon ezt a posztot. És bosszankodom, hogy három óra alatt lemerült az aksi, rá kell dugnom töltőre és úgy gépelni, hogy közben egy zavaró vezeték lóg a gépből. Lehet, hogy be is vágódom az autóba, berobbantom a 2000cm3 motort valahonnan idekerülő benzinnel, és veszek egy új akkumulátort. Aminek a gyártásából származó méreggel most kapta meg egy kisgyerek a leukémiához szükséges dózisát…
De csak nem képzelitek, hogy kiszállok az autóból, leteszem a telefont és nem használok számítógépet!? Korlátozza magát a többi 8 milliárd mínusz 1 ember!
Kun Zoltán természetvédelmi szakemberrel beszélgetett erről Para Kovács Imre: