Szegecshipotézis

Megjelent Jordán Ferenc új könyve, miáltal egy régebbi könyvét nagyon olcsón meg tudtam venni.

A könyv a Covid-őrület idején íródott és nagyon érdekes tanulságokkal szolgál. A stílusa és a megfogalmazott gondolatok nálam nagyon betaláltak. Éjszaka alvás helyett gyorsan kiolvastam.

Egy kis részlet a könyvből:

Hogy mit teszünk a természettel, azt Paul és Anne Ehrlich szegecsmetaforája segít megérteni. Persze az előbbiek fényében. A kitalált történet szerint repülőgéppel kell utaznunk, és a termináltól éppen a várakozó gép felé sétálunk, amikor azt vesszük észre, hogy egy szerelő létrán állva csavarozza ki a szárny csavarjait. Állítása szerint a Growthmania Intercontinental cégnek dolgozik és azt az utasítást kapta, hogy szedjen ki csavarokat a szárnyból, ezeket a cég darabonként két dollárért kívánja értékesíteni. A cég számításai szerint a gép ettől nem fog lezuhanni. Izgatottságunkat látva megnyugtat a szerelő: már régebben is szedtek ki csavarokat a szárnyból, de a gép eddig sem zuhant le. A cégnek viszont kell a bevétel, különben nem tud növekedni, és persze a munkásnak is kell a csavaronként bezsebelt ötven cent. Ez üzlet. Közöljük a melóssal, hogy szerintünk elment az esze, de megnyugtat: ő is pont ezzel a géppel fog repülni. Ilyen helyzetben mindannyian visszaválthatjuk jegyünket, ha meggondoljuk magunkat, de az Ehrlich házaspár szerint van azért egy gond: mindannyian egyetlen hatalmas légi járművön utazunk, ez pedig a Föld űrhajó, amely szintén tele van csavarozó munkásokkal. Ezek közül sokat ismerünk is: elnökök, cégvezetők, befektetők, üzletemberek. Az 1981-ben kiadott könyv meg is nevez sok híres embert, akik személyesen is felelősek, mondjuk, az amazóniai őserdő irtásáért vagy az atomháborúért, továbbá bálnavadászokat, döntéshozókat és egyes cégeket. Úgy gondolja azonban, hogy valamilyen mértékben mindannyian csavarozunk, leginkább azért, mert nem is vesszük észre, nem is tudjuk, nem is értjük, mit teszünk a bolygónkkal. Jelenleg öt föld tudná csak eltartani az emberiséget, hitelbe fogyasztunk. Aki hitelbe fogyaszt, azt jobb helyeken előbb-utóbb kidobják. Ráküldenek egy kidobót vagy egy vírust.

Természetesen ma már hatalmas adatbázisaik is vannak az ökológus kutatóknak, így azt is lehet sejteni, körülbelül hány csavar van, ebből mennyi szedhető ki büntetlenül és kicsit még azt is sejtjük, melyek azok. De ez sem segít. Szedjük továbbra is a csavarokat, és ma már talán három dollárt is kapunk darabjáért. Aki nem hiszi, annak lehet csavarozni és repülni, de ha lehet, próbálkozzon egy bérelt magánrepülőn, ne a Föld űrhajón. Aki fél a repüléstől, alternatív kísérletként egyenként kitépdesheti egy oroszlán bajszát is. Kérjük, küldje be a megfejtést, hányadik bajusz után tépték szét. A borítékra még, kérjük, írja rá: „szegecshipotézis”.