„A személyes szabadság az ember önállóságához, jogképességéhez kapcsolódó garancia, mely szabadság nem a jogból, hanem a természetből ered.”
Európai, demokráciában született emberek ma már olyan természetesnek tekintik az alapvető jogaikat, hogy annak elvesztésére tett kísérletek ellen semmilyen védekező mechanizmussal nem rendelkeznek.
A kínai társadalomban, több ezer éves császári uralkodásban szocializálódott emberek messze megengedőbbek és elfogadóbbak személyi jogaik csorbításának tekintetében.
Erről hadd tegyek egy kis kitérőt!
Talán Harari kutatásai között találtam, egy érdekes gondolatot. Európában az alapvető élelmezési forrás a kalászosokra, a gabonára támaszkodott. A búza, mint fő alapanyag termesztése a szántóföldön kiparcellázott területen belül, az azt tulajdonló szántóvető egyedüli felelőssége volt. Csak önmagára és a természetre kegyeire támaszkodhatott, hogy tud-e családjának enni adni. Az ázsiai kultúrában ezzel szemben a rizs jelentette évezredek óta az alapélelmiszert. A rizs azonban egy vízzel elárasztott terület követel magának. A vízzel elárasztás technológiája pedig nagyon komoly társadalmi együttműködéssel valósítható csak meg. A csatorna kiépítése, tisztán tartása nem egy one-man-show, nem egy-emberes feladat. Az én rizsföldem vízellátása a szomszédaimtól függ, akiknek kötelessége a csatornát rendben tartani. Ahogy a vízfolyást követő szomszédaim felé én is felelősséggel tartozom. Ez az egymásra utaltság így sokkal mélyebben gyökerező társadalmi együttműködést nevelt, kulturális hagyományt hagyott örökül a nemzet minden tagjában.
Visszatérve a kínaiak személyi jogaira.
Kínában létezik egy társadalmi kreditrendszer. Minden állampolgár krediteket gyűjt vagy veszít, aszerint, hogy mily hasznos tagja a társadalomnak. A közösségért tett szolgálattal krediteket lehet szerezni, de egy szabálysértés drasztikus pontlevonással is jár.
De hogyan és ki tartja nyilván ezeket a krediteket? Az uralkodó állam több száz millió(!) kamerával folyamatosan figyeli minden másodpercben állampolgárait. Az arcfelismerő és egyéb üzembe állított algoritmus minden emberi beavatkozás nélkül teszi a dolgát, nem kell már besúgó hálózatot fenntartani. Ha a bolti kamera rögzíti, hogy egy üveg rizspálinkát vásárolok, rögtön néhány kredit levonást eredményez, ami lehet hogy pont gyermekem egyetemi felvételijéhez hiányzott volna…
A kínai technológiák hazai megvalósításáról folyamatosan úton lévő külügyminiszterünk már több tárgyalásra is elutazott Pekingbe. A kínai „vörös proxy”, a teljes internetes forgalom megfigyelése, már a terrorelhárításnak hívott szervezet megvalósíthatósági tanulmányában is megtalálható.
A brüsszeli bürokraták rengeteg időt és adófizetői pénz fektettek a sokat szidott GDPR-be. Amit az átlagfelhasználó csak szitkozódva kipipál, amögött egy nagyon komolyan felépített jogi rendszer életben tartása működik.
Legtöbb ember nincs tisztában a személyi adatainak védelmének fontosságával. Szinte mindig belefutok az „Ugyan ki lenne kíváncsi az én adataimra!? Meg egyébként sem csinálok semmi törvényelleneset!”
Az Apple nyilvántartja minden iPhone telefonját, minden Apple telefon használó személyről saját nyilvántartást vezet. A telefon, ami ma már hozzánőtt az emberekhez, mindenütt ott van, ahol a tulajdonosa. A GPS-koordináták alapján a tulaj egész élettere a cég rendelkezésére áll. A mikrofon és a kamera aktivizálása technológiailag rutinfeladat. Persze mondhatod hogy ez csak konteo, de már pár milliárdra megbüntették emiatt a céget. ( l: https://tusiblog.hu/20-dollar/ )
Egy ilyen adatbázis milliárd dolláros piaci értéket képvisel.
Egy egyszerű példát elmesélek.
A telefon akkumulátora folyamatosan töltésre szorul. A tulajdonos figyelmén és gondosságán múlik, hogy a készülék folyamatosan használható legyen. A telefon állandóan figyelemmel kíséri az akkumulátor állapotát.
A töltöttség, a kihasználtság, a futtatott alkalmazások mind-mind naplózva vannak. Mely napló fölött az Apple tulajdonjogot gyakorol. E napló értékes adatokat szolgál a tulajdonos megbízhatóságáról is. Mikor használta, mikor felejtette töltőre tenni, azaz mennyire megbízható, gondos tulajdonos. Ezt az adatot például eladta már hitelező bankoknak is. A bankok a kockázatfelmérésben pontozták eszerint is a leendő adós részletfizetési hajlandóságának pontosságát. Teszem azt a múlt hónapban a delikvens kétszer is hagyta teljesen lemerülni a telefonját, miáltal egy nagyobb kockázati besorolású csoportba került. Így 0,1%-al magasabb kamattal kalkulál a bank, minimalizálva a saját kockázatát.
Vagyis azért, mert kétszer elfelejtettem a telefont töltőre tenni, a lakáshitelem 1,34 millió forinttal többe kerül.
Hát így bosszankodj, amikor a weboldal a sütikre, a GDPR-ra hivatkozva a jóváhagyásodat kéri…!