Gyermekkorom egyik kedves emléke a távirányítós Wartburg. Persze akkor még a távirányítás az azt jelentette, hogy a kisautó fenekéből kilógott egy drót, aminek a végén volt egy kis kezelőegység. A kormány és az előre-hátra gomb segítségével megtanultam a kocsi kanyarodási ívét kiszámolni, a beparkolás és az Y-fordulás logikáját. Az autó alján lévő kis ajtócska rejtette el a gép energiaszükségletét fedező két, nagydarab góliátelemet. A góliátelemek sem bírták azért olyan sokáig, amennyit játszani szerettem volna, így ritkábban került ki a dobozából, mert elemeket nem tudtam venni hozzá.
De azért abban egész biztos voltam, hogy amikor már felnőtt leszek, akkor már olyan igazi autóm lesz, amibe csak egy ceruzaelemet kell beletenni és azzal akár egy hónapig is tudok közlekedni.
A energiasűrűség fogalmát a mai napig nem ismertem, de az értelmét mindig láttam. Miért kell két darab, nagy és nehéz elemet cipelnie a kisautónak? A két dögnehéz elem olyan súlyos volt, mint maga az autó. Azért merül le olyan gyorsan, mert hurcolnia kell magával ezt a nehéz terhet. Föl kell gyorsan találni egy olyan elemet, ami sokkal kisebb! De ha már ezt kutatjuk, ne is eldobásra ítélt elem legyen, hanem tölthető akkumulátor!
Azóta eltelt egy fél évszázad.
Az akkumulátorok fejlődése közel sem volt olyan látványos. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a kertváros kertjeiből szinte folyamatosan száll a benzinfüst, és kilométerekre is dübörög a benzines fűkasza, a benzines sövényvágó, a benzines lombfúvó borzalmas dübörgése.
Az alapvető probléma forrása az energiasűrűség. Azaz mennyi energiát tudunk tárolni egységnyi tömegben. Mennyi hasznos munkát tud elvégezni 1 kg anyag?
Az alábbi táblázatban pontosan meg lehet találni, hogy milyen anyag mekkora energiát rejt:
https://en.wikipedia.org/wiki/Energy_density_Extended_Reference_Table
Ami engem érdekelt — a szomszéd benzines fűnyíróját szagolva és hallgatva — hogy 1 kg benzin teljesítményét hány kg akkumulátorral lehet kiváltani. A benzin 13.3 MJ/kg, míg a lítium-ion aksi 0,5. Vagyis jelenleg ott tart a technológia, hogy 30-szor több tömeget kell magával cipelnie annak, aki benzin helyett akkumulátorral akar dolgozni.
Ez a szám az elektromos autózásba vetett hit zsákutcáját is megmutatja. Több tonna — egyébként robbanásveszélyes — akkumulátor folyamatos mozgatása óriási pazarlás. Egy 80kg-os embert eljuttatni 100km-re csak úgy lehet, ha visz magával 800kg akkumulátort.
Arról a problémáról nem is szólva, hogy ha a világon jelenleg üzemelő autókat elektromosra szeretnénk leváltani, akkor még 400db Föld lítiumkészletére lenne szükség.
Jó lett volna inkább ezt az egyet élhetőnek hagyni…