Tudom, hogy már unalmas, de a mostani álmom megint elgondolkodtatott.
Az álmom ismét egy olyan kerek, egész történet volt, ami egy másik valóság érzetét adta.
Egy túrát szerveztem barátaimmal. A cél az volt, hogy lent találkozunk egy völgybéli házikónál. Én előtte elmegyek autóval a hegy tetejére, otthagyom a gépet és busszal utánuk megyek a völgybe. Majd a völgyből közösen fölmegyünk a hegytetőre és onnan haza az autóval. Ám amire én odaértem a többiekhez, már a kelleténél jobbkedvűen fogadtak, és ennyi sör után nem is volt kedvük egy ilyen kemény túrához. Már jócskán bennjártunk a délutánban, semmilyen jármű nem indult innen. Nem volt más lehetőség, felajánlottam, hogy én egyedül fölmegyek az autóért és hazaviszem őket. Összeszedtem a cuccaimat, és emelgettem a hátizsákomat. Miért is hoztam notebookot? És még itt van a töltő is mellette! Ó, de hát itt is hagyhatom, hiszen ide fogok visszajönni autóval! Ez így jobb. 18 km hegymenet, több meredek emelkedővel azért nem egy könnyű séta lesz. Most este hat óra van. Igencsak sötétben, éjfél után érek föl, ha szedem a lábam akkor is. Csak egy kis zseblámpa volt nálam. Megkérdeztem barátaimat, hogy ők hoztak-e valami hordozható lámpát?
Az egyik barátom előhúzott egy baseball sapkára emlékeztető szerkezetet. Hátul, a csat helyén volt az akkumulátor. Ott ahol a felirat vagy logó szokott lenni pedig egy jó erős LED-reflektor. De a sapka képességei nem merültek ki ennyiben. A napellenző tetején egy iránytű foglalt helyet. A forgó tű széle kicsit lehajtva pont belógott a simléder elé. Az egész úgy volt elhelyezve, hogy a lámpa fénye pont megvilágította a tű hegyét. amit egy kis ezüstfestékkel még láthatóbbá varázsoltak. Ezzel a napellenző tetején, egy kis ezüst pötty irányzékként mindig úgy mutatta merre van észak, hogy szinte semmit nem takart ki a látóteremből. Hát ez nagyon tetszik! Csodáltam a konstrukciót. Az éjszakai túra pompás tartozéka. De a barátom még mindig nem állt le, az alkoholtól is kipirulva büszkén mutatta a “varázssapka” még egy képességét: a napellenző végében alulról apró lyukak látszottak. Hogy mi ennek a szerepe? Az erdő apró rovarai, a muslincáktól a szúnyogokig mind az én szememből próbálnak finom sós vízhez jutni, vagy a véremből táplálkozni. A bogárhad ellen a sapka kis kompresszora a lyukakból kifújó széllel elhessegeti ezeket a kis ragadozókat az arcom elől. Ámulattal adóztam e szerkezet feltalálója előtt. Teljesen elbűvölt az ötlet és a megvalósítás is.
Aztán felébredve félálomban megint belegondoltam az álom tanulságába.
Végülis akkor KI találta föl ezt a szerkezetet? Az álomban én nézőként is ámuldoztam a kreativitás ilyen megjelenése előtt. Hol van az, aki ezt kitalálta…?