Már régebb óta foglalkoztatott az alábbi kérdés:
Ismert, hogy a levegő szén-dioxid tartalmából – fotoszintézis során – kivonják a növények a szenet és abból építik fel szén alapú sejtjeiket ( nem a földből! ).
A folyamat “mellékterméke” az oxigén. Az erdő talaja azonban nem vastagodik a sok széntől: az elhalt növényi és állati sejtek azonnal visszakerülnek a táplálkozási láncba, élelemként szolgálnak a rovaroknak, gombáknak és állatoknak, amik annak széntartalmát elégetve nyernek energiát, így szén-dioxiddá visszaalakítva engedik vissza. A kör bezárul, a biomasszában tárolt szén, a levegő oxigén és szén-dioxid aránya így beáll egy közel állandó arányra.
Tehát nem halmozódik fel több szén a biomasszában! Nem tárol több szenet, nem vastagodik a földkéreg egy millimétert sem. De akkor adódik a kérdés: hogy került az a több kilométer vastag szén és kőolaj réteg a föld alá? A logikus válasz, hogy az élet megjelenése az egysejtűek és primitív növényi ősök a reprodukciós folyamathoz ( az Élethez ) a Nap energiáját használva tudtak energiához jutni. Ez a fotoszintézis. Több millió évig a szén-dioxid gázzal borított bolygónkon ezek az egysejtűek és növények vígan szaporodhattak, mert még nem jelent meg olyan élőlény ami “élősködött” volna és a rendelkezésre álló szabad oxigén felhasználásával kinyerje a szénből e felhalmozott energiát. Így minden elhalt növényi maradvány ottmaradt és ténylegesen szénnel vastagodott a földkéreg és oxigénnel a légkör. Gondolom, amikor az evolúció során megjelent egy olyan egyed, ami sokkal egyszerűbben nyert energiát a már elérhető oxigén és szén egyesítésével, nagyon gyorsan elszaporodott. Aztán miután elfogyott az a kis oxigén, véget ért a habzsi-dőzsi, új konkurens “szénégetők” jelentek meg, mígnem a folyamat beállt erre a jelenlegi állapotra.
Vagyis a földben tárolt szén és kőolaj a fedezete annak, hogy ne tömény szén-dioxidból álljon a légkör.
Azonban az ember is rájött, hogy sokkal több, azonnal használható energia van letárolva ebben. El is kezdtük égetni. Évente 40.000.000.000.000kg szenet égetünk el!
Az esőerdő, a maga biomasszájával megköt pár millió tonna szenet, de ez nem növekszik! Azaz nem termelhet oxigént sem! Miért mondják hogy a Föld tüdeje? A választ a Klubrádióban egy hiteles biológus is elmondja, ami büszkeséggel töltött el, hogy erre jöttem rá magamtól is.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%B6rgyey_J%C3%A1nos
Örülök, hogy ezt elolvastátok és szántok még 14 percet arra, hogy meghallgatjátok a mellékletet is.
ui:
Pont ennek kapcsán beszélgettem Jutkával egy madárvédő elvi problémájáról: “Szabad-e hazudni, álhíreket terjeszteni, így nyerve nagyobb támogatottságot egy nemes cél érdekében…?”
Pingback: Hatásfok – Tusiblog