Nem tudom követni a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések eseményeit. Megpróbálom laikusként, még nálam is kívülállóbbaknak leírni, hogy mit láttam és mit gondolok.
Az előző posztban próbáltam az ok-okozati összefüggéseket és erre épülő tervezéseket kifejteni. Vegyünk például egy pedállal hajtott kerékpárt. A kerék feltalálása, a gördülés, a minimalizált súrlódás egy nagyon hatékony haladást segítő eszközt eredményezett. A kerékpár fejlesztése mára szuper könnyű, nagyon gyors és kényelmes biciklikkel könnyíti az életünket. A konstruktív elme a fejlesztés, a javítás, a könnyebb használhatóság szempontjai szerint gondolkodik.
Azonban van egy olyan irányzat is, melynek hangadója büszkén vallja, hogy képes botot dobni a küllők közé. (Csak kis hazánkban ez 2 458 337 szavazót jelent …)
A kerékpárfejlesztők világlátásában fel sem merül, hogy úgy kell a kerékpárt fejleszteni, hogy ne lehessen botot dobni a küllőbe.
A bicikli tervezése és gyártása is komoly háttérrel és felhalmozott tudással lett ilyen.
Ugorjunk egy nagyot!
Ahhoz, hogy az interneten böngészni tudjunk, hogy meg tudjunk nézni egy weboldalt, ahhoz szükségünk van egy böngésző programra. Erre leggyakrabban a Google Chrome-ot vagy a Mozilla Firefox-ot szokták használni.
Nézzük a Firefoxot!
Ez is csak egy program, amit programozók valamilyen programnyelven legépeltek. Az utasítások sorozatát pedig lefordítják a gép számára értelmezhető gépi kóddá. Hány sort gépeltek már be ezek az emberek? Körülbelül most 25-30 millió(!) sort tartalmaz a Firefox forrásprogramja. Ezt a 30 millió sort úgy gépelték be, hogy szebb, kényelmesebb és gyorsabb legyen egy oldal megjelenítése. Valamint olyan biztonságos, hogy ne egykönnyen tudja egy rosszindulatú oldal megfertőzni a gépet. A 30 millió sor, amit emberek írtak, nem lehet hibátlan.
Hiába a világ összes programozója — hiszen a forráskód bárki számára elérhető — egy ember alkotta szerkezet sem lehet tökéletes. Mivel mindenki láthatja, így e nyílt forrású programokban nem tudnak elrejteni titkos hátsó kapukat, rejtett bejáratokat. De biztonsági rések mindig lesznek.
Az Anthropic Claude AI-t ráengedték Firefox forrásprogramjára, hogy keressen benne hibákat. Azonnal talált 423 sebezhetőséget!
https://hacks.mozilla.org/2026/05/behind-the-scenes-hardening-firefox/
Az Anthropic cég nem is merte nyilvánossá tenni ennek a mesterséges intelligenciának a használatát, mert a fejlesztők is megrettentek a képességeitől. Belátták, hogy egy ilyen szupererő rossz kezekben milyen kiszámíthatatlan katasztrófákhoz vezethet. Az új Claude 4 potenciálisan alkalmas új biológia fegyverek előállítására, vagy olyan kibertámadásokat kivitelezni, ami már az emberiség elleni bűntett teljes spektrumát lefedi.
Két konkrét okot is megneveztek:
Kiszámíthatatlan autonómia: A modell képes lehet önállóan komplex feladatokat végrehajtani az interneten, ami visszaélésekre adhat lehetőséget.
Tudás-szuverenitás: Olyan tudományos áttörésekre vagy kódolási képességekre tehetett szert, amelyek a jelenlegi védelmi rendszerekkel még nem kontrollálhatóak maradéktalanul.
A cég etikai kódexe miatt választották ezt az önkéntes moratóriumot.
Az amerikai hadügy azonnal rá akarta tenni a kezét.
A cég alapszabályában azonban benne szerepel, hogy a cég termékeit nem használhatja senki, kontroll nélküli fegyverekben.
Az Anthropic és a Trump-adminisztráció közötti konfliktus 2026 elején mélyült el igazán, és mára az amerikai tech-politika egyik legjelentősebb jogi és etikai csatájává vált. A vita középpontjában nem csupán technológiai kérdések, hanem nemzetbiztonsági és ideológiai ellentétek állnak.
A konfliktus főbb pontjai:
1. A Pentagon-szerződés és a „vörös vonalak”
A vita egy 2025 júliusában kötött, 200 millió dolláros szerződés újratárgyalásakor robbant ki. Az Anthropic Claude modellje volt az első, amely engedélyt kapott a titkosított katonai hálózatokon való használatra.
- Az adminisztráció követelése: A Pentagon (Pete Hegseth védelmi miniszter vezetésével) követelte, hogy az Anthropic törölje a használati korlátozásait, és tegye lehetővé a mesterséges intelligencia alkalmazását „minden törvényes célra” (all lawful uses).
- Az Anthropic ellenállása: Dario Amodei vezérigazgató két kritikus ponton nem volt hajlandó engedni: megtiltotta a technológia használatát tömeges megfigyelésre, valamint teljesen autonóm fegyverrendszerek (úgynevezett „gyilkos robotok”) fejlesztésére.
2. „Ellátási lánc kockázat” és a feketelista
Mivel az Anthropic nem engedett a februári határidőig, Trump elnök és a védelmi minisztérium példátlan lépésre szánta el magát egy amerikai céggel szemben:
- Kizárás: 2026. február 27-én Trump elrendelte, hogy minden szövetségi ügynökség azonnal szüntesse be az Anthropic technológiájának használatát.
- Megbélyegzés: A céget „nemzetbiztonsági ellátási lánc kockázatnak” minősítették. Ezt a jelzőt korábban szinte kizárólag ellenséges külföldi cégekre (például a Huawei-re) alkalmazták. Ez gyakorlatilag megtiltotta minden katonai beszállítónak, hogy bármilyen üzleti kapcsolatot tartson fenn az Anthropic-kal.
3. „Woke AI” vs. Nemzeti dominancia
Az adminisztráció retorikája szerint az Anthropic biztonsági protokolljai valójában „woke” elfogultságok, amelyek gátolják az Egyesült Államok katonai fölényét Kínával szemben. A kormányzati érvelés szerint a mesterséges intelligencia versenyében a sebesség és a korlátlan alkalmazhatóság fontosabb, mint az etikai finomhangolás.
4. A konkurens OpenAI szerepe
A vita egyik legérdekesebb fordulata, hogy órákkal az Anthropic megbüntetése után az OpenAI (Sam Altman vezetésével) gyorsan megállapodást kötött a Pentagonnal. Bár az OpenAI is hangoztat hasonló etikai elveket, rugalmasabbnak mutatkoztak a kormányzati együttműködés terén, így ők vették át az Anthropic helyét a stratégiai projektekben.
Jelenlegi helyzet (2026. május)
Az ügy bíróság elé került. Az Anthropic pert indított a kormány ellen, azt állítva, hogy a „kockázati besorolás” jogtalan megtorlás azért, mert nem engedtek a politikai nyomásnak. Áprilisban egy fellebbviteli bíróság elutasította a tilalom azonnali felfüggesztését, arra hivatkozva, hogy egy folyamatban lévő katonai konfliktus közepén a bíróság nem írhatja felül a Fehér Ház nemzetbiztonsági döntéseit.
A vita tehát ma már arról szól: kié az utolsó szó az AI felett? A technológiát fejlesztő magáncégé, aki felelősséget érez a biztonságért, vagy a kormányé, amely a nemzeti érdekekre hivatkozva korlátlan hozzáférést követel?
Három évvel ezelőtti bejegyzésemben pont e kérdéskört próbáltam körbejárni:
https://tusiblog.hu/autok-es-fegyverek/
Bizonyára eszedbe jut a Terminátor film, amikor a T-800-as szerepében Schwarzenegger a jövőből érkezve elmeséli, hogy 1984 és 2029 között az Egyesült Államok teljes védelmi rendszerét a Skynetre bízta, de egy nap a program szuperintelligenciává fejlődött, és globális nukleáris háborút indított…