Minap Karcsi egy érdekes cikkre hívta fel a figyelmemet.
Egy kínai startup cég már a gyártásában gondolkodik egy ötven évig működő nukleáris elemnek.
Ez azért felkeltette az érdeklődésemet. Ötven évig működő, töltést nem igénylő telefon vagy laptop?! A cég marketingeseit nem állítja túl nagy kihívás elé, mert egy ilyen kijelentéssel már önmagában tarolni lehet a piacon.
Kiderült, hogy már évtizedekkel ezelőtt leírták az eszköz fizikai működésének elvi lehetőségét, és laborkörülmények között már tíz évvel ezelőtt elkészítették a prototípusát. De miről is van szó?
A nikkel 63-as izotópja egy gyenge rádióaktív sugárzással bomlik el kisebb atommaggal rendelkező elemre. A sugárzás által leadott energia után egy teljesen veszélytelen, stabil réz marad hátra. Maga a rádióaktív sugárzás sem túl erős és szinte semmi élettani hatása nincs a közelében lévő sejtekre. A felezési ideje kb 100 év, vagyis 100 év múlva már csak fele akkora tömegű nikkel63 marad, ami fele akkora sugárzással folytatja bomlását. A kifejlesztett technológia pedig képes ezt a sugárzást felfogva, ezt az energiát elektromos energiává alakítani.
Jól hangzik.
Egy pénzérme nagyságú szuperelem, ami 50 évig folyamatosan működteti az elektromos eszközöket.
Na ennek egy kicsit azért utánaolvastam.
Mi ez a Nikkel 63-as izotóp?
Ilyen a természetben nem fordul elő, ezt csak mesterségesen lehet előállítani. (Persze lehet, hogy a Föld bolygó születésénél rengeteg volt belőle, de ugye azóta sok-sok 100 év telt el, így mára mind elbomlott.) Nem tudtam kideríteni milyen gyártási folyamattal tudják a nikkel 63-as izotópját előállítani, de az biztos, hogy jóval több energiabefektetéssel jár, mint amennyit a legyártott cella 50 év alatt le fog adni.
Valószínű, hogy alapanyagként a nikkel valamelyik másik izotópját kell használni. Gondolom a nikkel 64-es izotópja, ami stabil, nem sugároz és csak egy neutronnal van több benne, mint a 63-as izotópban. A nikkel 64 már megtalálható a természetes formában. Csak ki kell bányászni. A nikkel azonban viszonylag ritka elem, a földkéreg 0,0058%-át teszi ki. Ahol nagyobb koncentrációban található, ott is több ezer tonna földet kell megmozgatni ahhoz, egy kevés nikkelt szerezhessünk. Amit bazi nagy bányagépek, hektoliteres dízelfogyasztással túrják, emelik, szállítják és darabolják az erdő helyén elterülő nikkelbányában. És az így megszerzett nikkelnek is csak egy ezreléke(!) tartalmat 64-es izotópot. Amit nem csekély energiával tudunk elválasztani a többi, közönséges nikkeltől. Így miután beletettünk már több ezer kilowatt energiát, hogy szerezzünk nikkel 64-et, nekiállhatunk a 63-as izotóp készítéséhez….
„… a nikkelbányászatnak valóban vannak negatív vonatkozásai, mégpedig a környezetre gyakorolt hatása. A nikkel finomítása jelentős szén-dioxid kibocsátással bír, emellett pedig a keletkezett hulladék egy részét az óceánba juttatják. Mindemellett a nikkelbányák építése erdőirtásokkal jár, melyek aztán földcsuszamlásokhoz vezetnek, további terhet róva ezzel a környezetre”
És miután elkészült a 63-as izotóp, nekiállhatunk a szupercella gyártásához.
És kezébe adhatjuk az emberiség néhány kiválasztottjának, akik meg tudják fizetni a több millió dollárba kerülő „öröktelefonjukat”.
forrás:
https://phys.org/news/2018-06-prototype-nuclear-battery-power.html
https://corvinak.hu/velemeny/2024/05/14/mi-keresnivaloja-van-a-teslanak-indoneziaban