„Egy mindenkiért, mindenki egyért!”
Dumas muskétásainak romantikus története mély nyomott hagyott gyermekkori élményeim közül. A lovagiasság, a becsület, a barátság és hűség nemes fogalmai több alkotót is megihlettek. Több film is bevonzotta a nézőket, akik szívesen azonosultak a jóképű, bátor és humoros főszereplőkkel. A történet és az összetartás mind olyan magasra állította az erkölcsi mércét, mely értékek a nyugati civilizáció minden államában elismerésre méltóak. És mint mérce, azon embertársaink felé is elvárásként merülnek fel, akik a társadalom bizalmát igyekeznek megszerezni és vezetőként valamilyen tiszteletet szeretnének választóiktól. Hiszen a mai vezetők már nem beleszületnek egyes pozíciókba, hanem példamutató tevékenységükkel nyerik el a többség bizalmát. Valami olyan képességgel rendelkeznek, amivel fölötte állnak a többi embernek, legalábbis vezetői képességek tekintetében. Egy ország vezetőjeként megválasztott emberre ez pedig fokozottan igaz. Amikor ő kiáll, akkor több millió ember nevében szólal fel. Ő képviseli a választók legjavát, hiszen őt találták a legméltóbbnak erre a pozícióra maguk közül. Vagyis egy egész országnyi embertömeg esszenciájaként tekinthetünk rá.
És most nézzük meg mit mondott a korábban saját állampolgárait lepoloskázó miniszterelnökünk. Az Európai Unióban csak addig szándékozunk benne maradni, amíg pillanatnyi érdekünket tekintve fillérre több előnyünk származik belőle, mint amennyit nekünk a szövetségi rendszerbe bele kellene invesztálni. Semmi érzelem, semmi morális latolgatás. Jéghideg, pontos számítás.
Addig vagyok muskétás, amíg számíthatok a többiek védelmére. De csak addig. Abban a pillanatban, ha nekem kéne Aramisért kiállnom, azonnal kihátrálok a vérszövetségből és gyáván, gyorsan „nem ér a nevem” kiáltással eltűnök a balfenéken. Erről az emberről csak a legalja jelzők összetorlódásával tudnék beszélni. Ha bármilyen humán értéket lehetne még társítani hozzá.
Tudom, tudom, hogy ez a mondat csak azért hagyta el a száját, mert pontosan kalkulált választói réteg elvárásait fogalmazta meg. Azonban ez azt is jelenti, hogy van egy olyan választói csoport, akik ezt az emberi tulajdonságot, a hazugságot és gerinctelenséget értéknek tekintik. És ők ugyanazt a nyelvet beszélik, amit én, honfitársaimként e kétharmad miatt kell szégyent éreznem miattuk.
De ez az ember, mint két bekezdéssel ezelőtt írtam, az ország legjavát képviseli.