Mit jelent a piac? A kereslet-kínálat olyan találkozóhelye, ahol az eladók és a vevők találkoznak. Az eladók piacra viszik a portékájukat, és amit a vevők valamiért hasznosnak ítélnek, azt megvásárolják. Ez nem egy bonyolult gazdasági csoda. A kínálat és a kereslet találkozni fog, hiszen mindkét fél érdekelt abban, hogy az adás-vétel létrejöjjön. Nézzük például a paradicsomot. Az üvegházban még télen elültetett paradicsom több munkával előállítható, fűteni kell az üvegházat, hogy a paradicsom el ne fagyjon a februári jeges időben. Sokkal nagyobb költséggel, de így már március elejére piacra lehet vinni a paradicsomot. Úgy érdemes csak eladni, hogy a fűtésszámla is visszajöjjön a gazdának. Mivel ilyenkor még kuriózumnak számít, nagyon drágán el lehet adni. Vagyis megtérül az üvegház és a fűtésre fordított befektetés. Júliusban viszont mivel minden szabad földterületet paradicsommal vetettek be, minden gazda tonnaszám szeretne megszabadulni a rengeteg paradicsomtól. A paradicsom nem tárolható nagy mennyiségben sokáig, így kénytelenek fillérekért adni, hogy a vevők megvegyék. Láthatóan a paradicsom ára közel sem állandó, óriási ingadozást mutat.
Így működik a piac. Az alma például jobban tárolható, így az ára is sokkal kiegyenlítettebb. Ha szüret után tele vannak olcsó almával a polcok, akkor lehet hogy érdemesebb addig tárolni, amíg decemberben már drágábban lehet eladni.
Az eltartható termékeket lehet raktárra gyártani és folyamatosan ellátni onnan a keresletet. A friss kenyér eladhatósága is erősen korlátozott, egy két napos szikkadt kenyeret már senki nem fog megvenni. Tehát érdemes annyit sütni, amennyi el is fogy.
Az élelmiszerek piaca pont úgy működik, mint az energiáé. Az olaj jól tárolható, nem ugrál olyan gyorsan. De mi a helyzet a villamosenergiával? Az elektromos energia nagyon különleges. Szinte egyáltalán nem tárolható, így mindig pontosan annyit kell termelni, amennyit a vevők felhasználnak. Egy erőmű generátora abban a pillanatban erősebben kell hogy dolgozzon, ha bekapcsolnak például egy villanysütőt. És fordítva is igaz, ha kikapcsolják a nagyobb fogyasztót, abban minutumban a generátor „gázpedálját” is vissza kell engedni.
Ha ez ilyen pillanatról pillanatra változik, hogyan működik a piac? Pontoson úgy, ahogy a paradicsomnál már láttuk. Ha túltermelés van lezuhan az ára, ha nagyobb a kereslet, mint a kínálat, akkor 100-szor drágábban is el lehet adni. Csak itt nem hetekkel mérik az árváltozást, hanem percekben! Ha kisütött a nap egy naperőmű fölött, akkor óriási túlkínálat lehet az adott körzetben, hiszen egyik percről a másikra a piacra dob több megawatt energiát. Mint amikor a nyári paradicsomszezonban még egy kofa megjelenik egy teherautónyi terméssel. Olyankor már csak hatalmas akciókkal lehet a terméstől megszabadulni.
De hogyan jelentkezik ez egy átlagos magyar felhasználónál? Sehogy. A magyar fogyasztó számláján mindig ugyan annyit számolnak minden kwh után. Talán még te sem tudtad, hogy az energiapiacon ilyen kilengések vannak minden percben.
Mivel mi fogyasztók ezt nem érzékeljük, semmi motiváció nincs arra, hogy változtassunk az áramhasználatunkon. Ha tök mindegy mikor megy a mosógép, miért kéne bármihez is alkalmazkodni. Mintha a paradicsom fixáras lenne. Ha mindig ugyanannyiba kerül, akkor megveszem februárban a 20 kilót – mert most érek rá – és most főzöm be sűrített paradicsomnak.
És itt a nagy probléma.
Az utóbbi évtizedben rengetegen tettek fel nagy teljesítményű napelemeket a háztetőkre. Ennek látszólag örülni kellene, hiszen milyen jó, hogy hasznosítjuk a napenergiát. Mi ezzel a gond? Egy adott terület rengeteg napelemet telepített, akkor ott általában egyidőben lesz napos vagy árnyékos. Ha kisüt a nap, akkor hirtelen túltermelési válság alakul ki. Olyan sok áram lesz a hálózaton, hogy nem győzik a kereskedők eladni. Annyira lemegy az ára, hogy még olyan is lehet, hogy mi fizetünk azért, hogy elvigyék a felesleget. Este vagy felhős időben viszont semmit nem termelnek.
Viszont minden szakember javaslatát semmibe véve, az előző kormány éves szaldó-elszámolást ígért. Vagyis a napelem tulajdonosa este és télen elhasználhatja azt az energiát, amit a napsütésben megtermelt. Csakhogy láttuk, hogy a villamosenergia nem egy nagy csupor, amit teletöltünk aztán kivesszük majd belőle később. Mi történik valójában? Amikor termel akkor túlkínálat van, még mi, azaz magyar adózók fizetünk azért, hogy elvigyék a felesleget. Este pedig, amikor minden napelem halott, és rengeteg áramot fogyasztanak az emberek, akkor többszázszoros áron kell áramot importálnunk, vagy drága földgázzal működtetett erőművekkel előállítani. Így az akkor felhasznált drága áramot is mi, adózók vesszük meg a napelem tulajdonosának. Amit egyébként szintén mi vettünk neki, hiszen állami támogatással vette, azaz mi adózók fizettük ki a beruházás költségeit is.
Az éves elszámolás viszont pont arra ösztönzi a tulajt, hogy kivegye a nyári többlet-termelést, és a mi adónkból vett iszonyú drága árammal fogja fűteni a garázsfeljárót, hogy ne kelljen lesöpörni róla a havat! Ezzel valójában csak megnövekedett az energiafelhasználásunk, ráadásul drága import földgázzal előállított áramból.
Az a felcsúti senkiházi pedig tíz évre garantálta ezt a fenntarthatatlan állapotot! Már csak ezért 10 évet érdemelne!