Skip to content

Humanizmus és háború

Már azt hittük, hogy vége az európai történelemnek. Mert a történelem alatt az emberiség olyan oldalát értjük, ami csupa negatív dolgot takar. Hatalomvágy, konspiráció, merénylet, támadás, háború, tömegpusztítás, genocídium… Úristen, hány szó létezik a borzalomra!? A történelem és história a média működésével megegyezik. Az nem hír, hogy született 1722-ben egy Kovács János, akit szeretetben fölneveltek a szülei, kamaszodott, szerelmes lett, megházasodott, gyerekei lettek és az unokái között békében távozott az élők sorából.

A világháború óta élünk békében együtt itt Európában. Majdnem 100 évig. Ilyen soha nem volt a jegyzett történelem során. Persze ezt is csak akkor értékeljük és vesszük tudomásul, amikor elveszítjük.

Folyik a vér a médiából, röpködnek a számok az áldozatokról. Az információs társadalom lehetővé teszi, hogy a zsebemben tartom a szemet, amivel milliók Tik-Tok, Instagram, Facebook szemével ott lehetek mindenhol. On-line nézhetem a kivégzéseket és a pusztítást. Aztán ezt is megszokjuk és kizárjuk az életünkből. Nem az én tüdőmet égetik éppen szét a hangsebesség tízszeresével odaküldött vákumbombával.

A harcnak is van azonban egy emberi vetülete. Kíméletlen, racionális számítás az élet értékére.

A modern háború fegyverei most is a csúcstechnikát használják. A technológia és gyártás egy kiszámítható és növelhető eredményt adnak. Tényleg csak a ráfordított pénz határozza meg a fegyverek minőségét és mennyiségét. A Föld teljes tömege és anyagmennyisége rendelkezésre áll, hogy olyan eszközöket építsünk, amivel gyilkolni lehet. Azonban a modern eszközök használata már sokkal magasabb szintű tudást igényel. Egy csúcstechnológiával felszerelt fegyver használatához nagyon magas szintű előképzettség és még több tanulással töltött idővel kell kalkulálni. És ez az az erőforrás, ami nagyon korlátozott. Egy vadászbombázó repülőgépet két hét alatt le tudunk gyártani. Rá tudunk állni akár a tömeggyártásra is egy hadiállapot esetén. De pilótát nem lehet két hét alatt képezni. Ezért számol a harcászat felpontozott értékkel a humán erőforrással. Pontosan be kell kalkulálni, hogy mennyit ér a vadászpilóta élete, hiszen minden háború és stratégia a beáldozhatóságról szól. A térképen tologatott kis makett-tankok és repülők centre kiszámolt költségvetést takarnak. Nem Kovács János vadászpilóta életét. Az csak egy sor a költségvetésben. De mennyit takar az az Excel-cella?

Hogyan értékelik az emberéletet?

Az amerikaiak az iraki háborút on-line közvetítették, a CNN folyamatosan jelen volt minden helyszínen. Pontosan nyilvántartották az áldozatokat is.

A 13 évig(!) tartó háborúban 4,431 amerikai katona vesztette életét.

A putyini diktatúrából már nem jön ki közvetlen információ.

De azért a becslések is döbbenetes számokat mutatnak. A háború első négy hete alatt az amerikai hírszerzés szerint is több, mint 7000 orosz katona halt meg!

Nem védem egyik agresszor nagyhatalmat sem, de azért a számok elég jól megmutatják hol mennyire árazzák be szegény Kovács Jánost.

források:

https://www.theguardian.com/world/2022/mar/22/how-many-russian-soldiers-died-ukraine-losses

How many US soldiers died in Iraq?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük