Fantasztikus dologra döbbentem rá. Jana bonyolult lelkivilága számomra megfejthetetlen. Volt egy elképzelésem a kutyák szabadságvágya és a póráz közötti kapcsolat viszonylatáról. Úgy gondoltam — mint eddig minden kutyánk –, hogy élvezi ha szabadon futkározhat a mezőn hogy az erdőben. Jana félelmei és képzelt démonai azonban felülírják ezt a gondolatomat. Számára a póráz egy stabil kötődést és egy biztos kapcsolatot jelent, ami biztonságérzetet ad neki. A séták során gyakran fölkéredzkedik, ami azt jelenti hogy én sétálok és az ölemben viszem. Tudom, tudom. Lehet röhögni. Persze hogy ez sem normális, de mindketten élvezzük. Mikor leül az út közepén visszamegyek, pórázra kötöm ami neki örömöt okoz és jutalomként tekint rá hogy pórázon viszem tovább. Ennyi évnek el kellett telnie, mire erre rájöttem! Végig azt hittem, hogy simán lustaságból csinálja ezt. Mindegyik kutyánktól tanulok valamit.