Nemnövekedés

Valamiért ismét meg kellett mérnem egy szerver fogyasztását. A cégnél vannak több mint 10 éve működő szervereim is. Egy ilyen régi szerver 300-400 wattot fogyaszt. Magam is meglepődtem mikor egy új, ezeknél tízszer gyorsabb szervert ellenőriztem és az csak 20 wattot eszik. Nagyon elgondolkodtató, hogy érdemes-e üzembe tartani 10 ilyen gépet ami 4000 wattot fogyaszt az egy gép 20 wattjával szemben. 10 gép üzemeltetése ráadásul tízszer annyi feladatot jelent, azaz tízszer annyi ráfordított időt vagyis emberi munkát. Ahogy felértékelődik az emberi munka értéke úgy lesz egyre kevésbé rentábilis ezeket a régi technológiákat működtetni. Persze alternatíva az is hogy kiszervezik ezeket a munkákat olyan helyekre, ahol az embert kevésbé becsülik és fillérekért tudják dolgoztatni őket. Ezért éri meg kiszervezni az autógyártást a balkáni Magyarországra. De nem biztos, hogy megéri egy munkát kiszervezni távol-keletre, ahol 1000 indonéz gyerek és egy külön szénerőmű működik arra a feladatra, amit ma már egy okostelefon is el tud végezni.

És eljutottam oda, ami a nagyon sok kortársamnál kiveri a biztosítékot. Miért kell ilyen gyorsan fejlődni?! Lassítsunk egy kicsit!

Ok, álljunk meg itt. Vagy álljunk meg a fojtogató levegőjű Londoni iparosodás szintjén. Vagy 50 éve, amikor a kétütemű motorok vállalhatatlan mocsokáradatát amit a levegőbe hánytak, csak néhány kiválasztott üzemeltethette? És itt a másik kérdés is felmerül. A tömegtermelés milliók számára nyújt sokkal könnyebb életet. Még az én gyerekkoromban is egy farmernadrágért egy hónapot kellett dolgozni. Ma egy olcsó farmer körülbelül egy óra munkabérből vehető. Minap nézegettem a Fortepanon képeket a 60-as évekről. Az emberek öltözködése, azok a szakadt vagy foltozott ruhák ma egy hajléktalannak sem kellenének.

Az emberek igénye a helyváltoztatásra sem ördögtől való. Az egész emberiség története a népvándorlásokról és az ebből eredő konfliktushelyzetekről szól. Minden ember szeretne könnyen eljutni A-ból B pontba. A közlekedési és szállítóeszközök fejlődése is teret nyújt ennek az igénynek.

Egy nagyon érdekes adat: az elektromos autó gyártásához 1/100-ad annyi alkatrész kell, mint a hagyományos, belsőégésű autókhoz.

Amikor a dugóban a 40 éves busz fenekét nem látom a füstfelhőn át, nem az jut eszembe, hogy ez milyen jó nekem.

Miért kellene megállni? Az emberi elme és kreativitás sokkal jobb és teljesebb életet nyújthat embertársainknak.

Persze ennél sokkal bonyolultabb kérdések merülnek fel a környezet kizsákmányolása, a túlfogyasztás, a túlnépesedés miatt is. De azt gondolom, hogy pont a gondolkodó, tervező emberi elme tudná mederbe terelni a fejlődést is. Nem feltétlenül kell az eddigi hagyományos megoldással, úgymint háborúk, népirtások, éhínségek és járványok ad-hoc beütésére hagyni a kontrollt e folyamatok felett.

Sokat tudnék még erről filozofálgatni, de most a fejlődés miatt 56 évesen is be kell állnom a versenybe, meg kell tanulni még 500 új technológiát, mert egyelőre nem látok esélyt arra, hogy e csodákat élvezhessem anélkül, hogy el kellene adni a munkaerőmet.

Nyomás előbb az erdőbe, aztán vissza a munka és tanulás szigorú követelményrendszerébe…