„Ember vigyázz, figyeld meg jól világod:
ez volt a múlt, emez a vad jelen, –
hordozd szivedben. Éld e rossz világot
és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte,
hogy más legyen.”
Radnóti Miklós: Nem bírta hát…
Ritkán kapom magam azon, hogy egy verseskötet mellett üldögélek. Jutka átküldte Varró Dani könyvhétre írt megnyitóversét. Fantasztikus ez a srác. A könyv szeretetéről olyan közvetlen egyszerűséggel ír, hogy én is vasárnapi pihenőnapot tartottam egy igazi, papírkönyvvel a kertben és a teraszon. Ács Dani könyve Radnótiról már lassan az olvasandók kupacának legaljára került, így ennél jobbat nem is választhattam volna erre az alkalomra.
A könyv egyfajta nyomozás Radnóti halálának körülményeiről. Az én generációm a tananyaggal együtt ismerkedett meg Radnóti műveivel. Az irodalomkönyvben kötelezőként megtanulandó versei akkor valami távoli, a való világból elérhetetlen, minden emberi tulajdonságtól megtisztított istenségként magasodtak fölöttem.
Az élettörténetének kutatása során most megjelent előttem a gyarló fiatalember, aki hitt a szeretetben, a szerelemben. A tehetségét kitartó tanulással és munkával igyekezett másokkal is elfogadtatni. Nem volt istenség. Talán még tehetségesebbek is voltak az ő generációjában, akikről elfeledkezett az utókor. Érdekes nyomozás követi végig, miként emelte őt a hatalom egyfajta politikai piedesztálra, milyen ideológia csúsztatásokkal emelték őt hősi halottként az eszme hirdetőinek panteonjába.
A tökéletesség bábja alatti ember nem vesztett semmit a csodálatomból, inkább sokkal közelebbinek érzem és sokkal nagyobb empátiával tudok rövid életére tekinteni.
Műveletlen agytekervényeimmel szavai nyomán el tudom képzelni milyen félelemmel és csalódással tekintett honfitársaira, akiket képes volt a propaganda teljesen kifordítani önnön emberségükből. Nem tudom nem észrevenni az analógiát a mostani propaganda hadjárattal. Az ukrán emberrablókkal, a migránsokkal riogatott manipulált embertömeg ma ugyanúgy egy szikrával berobbantható erőszakhullám aktív részese lehet, és szerintem lesz is.
De talán az ő eclogáinak olvasása után kissé nehezebb lesz a bennünk rejlő vadállatot előhozni…