Még a Tücsöktől tanultam meg és azóta szertartássá vált a hajnali terratórium jelölésének misztériuma. A kert megfelelő helyén miközben leföldelem magam, megfigyelhettem birtokom eseményeit. Ez egy szertartás. Férfiasságom ünnepe, amikor három ponton is érintkezem az anyafölddel. Előtörnek az állati ösztönök és érzem a macsós területhatár megjelölésének magabiztosságát. A mogyoróbokor az utca felé teljes takarást biztosít, így magányom és privát szférám biztosított.
Ahogy az idő rohanását nem veszem észre, úgy a lombhullató mogyoróbokor takarásának hiánya sem tűnt fel.
Alig ciki, ha a szenilis vénembert nézik az utcán sétálók e “szertartás” közben!