Skip to content

Profizmus

Vannak pillanatok az ember életében, mikor sok tényező és rejtélyes sugallat hatására valami nagy döntést hoz. Az egyik legnagyobb döntések közé tartozik egy új képesség elsajátítása. Megtanulni valamit az életkor előrehaladtával egyre nagyobb kihívást jelent, amit csak nagy akaraterővel és nagyon erős motivációval lehet lépésről lépésre elsajátítani. Az önmegvalósítás eszköztárának kiszélesítése különös szellemi állapotba képes varázsolni a tanulni vágyót. A önkifejezés lehetősége lehetővé teszi, hogy egy olyan szellemi transzba kerülve, igazi “flow” élményt megélve alkothasson a nyitott tudatú tanuló. Ha az alkotás tárgya valami szépség, akkor a művész — most már nevezhetem annak — rengeteg pozitív visszacsatolást képes bezsebelni, látván, hogy az alkotás folyamatában valami olyat teremtett, ami nem létezett előtte. Az intuíció által a fejében összeállt virtuális valóságot képes olyan fizikai közegre transzponálni, ami nem csak az alkotót emlékezteti a saját tudatában létrejött vizualizációra, hanem képes valamilyen információs közegen átjuttatni ezt az érzést más, tudattal rendelkező, befogadásra hajlandó, entitásnak. Amikor a kezdeti próbálkozások is sikerélményt adnak, a tanulás és gyakorlás által egyre jobban közelít az elképzelt gondolat a megvalósított alkotás felé.

És van egy pont, amikor a művész, igen most már kimondhatom hogy Jutkáról van szó, eljut egy olyan szintre, hogy képes ezt az eszköztárat egy konkrét cél érdekében mozgósítani. Vagyis amikor az amatőr témaválasztást elhagyva, akár a megrendelő irányított elképzelését is megjeleníteni.

Az első professzionális alkotás, a mű ami megrendelésre készült. A megrendelő témaválasztása szerencsére nem egy érdektelen, lényegtelen végkimenetelt tervezett. A Szabó Ervin Könyvtár központi épülete Jutka lelkének mélyebb húrjait tudta megrezegtetni.

Biztosan nem tudom objektívan megítélni e művek kategorizált esztétikai színvonalát, de pont Jutka nyugtatott meg harminc évvel ezelőtt: “Ne akard elemezni! Nem kell hogy pontosan megértsd! Csak maradj nyitott és hagyd hogy előhozzon benned valami!”

Ezen pontosan tudom ezeket az instrukciókat gyakorolni:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük