„Egy talán egymillió dollárt érő rakéta talán 12 vagy 20 embert tud megölni. De egymillió dollárért vehetsz 10 000 drónt, mindegyikre négy gránátot helyezhetsz, és azok 1000 vagy akár 2000 embert is megölnek, vagy 200 tankot semmisítenek meg.”
—Szerhij Szkorik, Kvertus
Így május végén, június elején horrorisztikus látványt nyújt erdei sétánk során a pókhálós moly áldozataként körbeszőtt csupasz fa.
A hernyók az általuk készített szövedék alatt szinte minden levelet lerágnak szegény megtámadott fáról. Bár a látvány félelmetes, a hernyók lepkévé alakulása után a fák képesek megújulni.
Ahogy a fák a finom szálak alatt sorvadnak, úgy egy kép ugrott be nekem ukrán falvakról, melyek szintén ilyen finom háló alá kerültek.
Mi ez a hálószerűen, nagyon vékony szálakból összeálló anyag? Üvegszálak milliói.
És hogy miért került oda, azt is elmagyarázom.
Az orosz agresszor 2022-ben megtámadta a szomszédját. A hagyományos fegyverzettel tervezett lerohanás súlyos kudarcba fulladt. Már több millió áldozata a harcoknak azt eredményezte, hogy egy technológiai váltással mára a csúcstechnikai eszközök gyakorlóterepévé vált a harcmező. A támadások nagy részét már ember nélküli drónokkal indítják. Az „ember nélküli” kifejezés azonban nem teljesen igaz: a drónokat távolról emberek irányítják. A katona a szeme előtti VR-szemüvegben a drón által közvetített képet látja, így úgy tudja irányítani a repülőt, mintha benne ülne:
Ez egyszerűen hangzik, azonban van egy sarkalatos feltétele az így indított támadásnak. A drón és az irányító közötti folyamatos kommunikáció. Erre a rádióhullámok a legalkalmasabbak. Azonban a Szabad Európa Rádió hallgatójaként már tudjuk, hogy a rádiójeleket egy másik adóval könnyű zavarni. Ukrajna havonta(!) 10 ezer drónt veszít úgy el, hogy a drónnal megszakad a kapcsolat, így az rossz helyre megy vagy megáll, amíg le nem merül az akkumulátora.
Hogyan lehetne biztonságosabb kapcsolatot kiépíteni a drónnal? Kitalálták, hogy egy bazi nagy tekercs üvegszálat visz magával a drón, ami így folyamatos és stabil kommunikációt biztosít. Akár egy 50km-es tekercset is magával tud vinni a drón:
Persze ez egy nagyobb súly, amit csak úgy bír el, hogy kevesebb robbanóanyagot visz magával.
Egy ilyen üvegszál-tekercs 500 – 1000 dollár, ami még megdrágítja a technológiát. Valamint van vele még egy gond. Ahogy Jancsi és Juliska kenyérmorzsákat szórt hogy hazataláljon, úgy az üvegszál is azonnal láthatóan elvezet a támadóhoz. Oda kell lőni, ahova az üvegszál fut…
Az irányító nélkül maradt drónok az egyik legrosszabb befektetés. Senki nem tudja hova fog becsapódni. Épp e poszt írása közben jött a hír, hogy Romániában már a második ilyen elveszett ukrán drón csapódott egy lakóházba.
Adja magát a problémamegoldás: olyan okosnak kell lennie a drónnak, hogy önállóan is képes legyen döntéseket hozni.
És már el is jutottunk az egyik sokat vitatott morális kérdéshez. Szabad-e emberéleteket kioltására engedélyt adni a mesterséges intelligenciának?
Míg a fejlesztők alapszabályban rögzítették, hogy az AI nem használható fel az emberiség ellen, addig a harcoló felek nem állnak le ilyen apró, erkölcsi kérdéseken rágódni.
A drónok között mára megjelentek a disztópikus jóslatokban már kitalált, saját hatáskörben gyilkoló robotok.
https://tusiblog.hu/digitalis-ragadozo/
https://spectrum.ieee.org/ukraine-killer-drones
https://cepa.org/article/a-new-and-more-deadly-drone-on-russias-battlefields/