Hosszú sor áll mindig a 10-es úton. Az ürömi körforgalom blokkolja a haladást, minden irányban kilométeres sor áll. A körforgalom intézménye az angoloknál és más civilizált országban teljesen jól szabályozza a közlekedést. Nálunk dugót okoz.
Miért?
A ha körforgalomban már bent halad valaki, annak elsőbbsége van minden behajtóval szemben. Azaz nem kanyarodhat rá a körforgalomra senki úgy, hogy bevág az ott bent lévő elé. Nem akadályozhatja őt a továbbhaladásban. Ha a bent haladó jelzi, hogy hol szeretne kikanyarodni a körforgalomból, akkor ezen információ birtokában már elindulhatna a várakozó autó is. Hiszen nem vág be elé, mert a másik kikanyarodik. Ha jelezné. De minek jelezné? Tízből kilenc autó csak úgy mélymagyar betyársággal hagyja el a körforgalmat, mit sem törődve a többiekkel.
Nem, nem jut el az agyáig, hogy azért várakozott negyed órát, mert nem tudott bejönni…
Ez jutott eszembe a fűtésszezon kezdetével.
A világ halad előre, mi itt Magyarországon pedig betiltjuk az alternatív energiákat, letaroljuk védett erdőinket, és régi, szigeteletlen házak rossz hatásfokú kályháiban elégetjük. Azonban a tűzifa már olyan drága, hogy csak a tehetősebbek engedhetik meg maguknak. A többség pedig azzal fűt ami éghető.
De egy település egymás melletti házairól a körforgalom jut eszembe.
Aki berak egy régi vietnámi gumipapucsot a kályhába, ami szépen lángot fog, néhány tized fokkal arrébb tolja a fagyhalál lehetséges bekövetkeztét. A kéményen távozó elviselhetetlen szagot és füstöt meg megkapja a szomszéd. Aki lehet, hogy milliókat költött arra, hogy szép, száraz fával , egy fagázosító kazánnal kevésbé terhelje környezetét…
Ebben a játékban az egymásra utaltság pont olyan mint a közlekedésben.
De a körforgalom példájából kiindulva az évente 60000 ember halálát okozó légszennyezés azt mutatja, hogy a kályhába pont annyian dobnak szemetet, ahányan nem indexelnek egy körforgalomban.