Skip to content

Mi, poloskák

Kedvesem azt mondta ott lesz. Szelíden, kedvesen és halkan, ahogy tőle megszoktuk. Csak ennyit mondott. Ott kell lenni. Elmegy a Pridera.

Eszembe jutott egy ikonikus fotó.

August Landmesser. Ő merte egyedül bevállalni 1936-ban, Hamburgban a passzív ellenállást. Megérdemli, hogy emlékezzünk rá.

A NER fojtogató, polipszerű elhatalmasodása az országon ma már mindenütt jelen van. Gyakorlatilag mindenkinek van legalább egy olyan hozzátartozója, aki egzisztenciálisan kiszolgáltatott valamelyik disznófejű nagyúr birtokában lévő cégnek.

Zs. mesélte, hogy lánya sem mert megjelenni Magyar Péter gyűlésén, mert óvodapedagógusként az alamizsnaként kapott jövedelméből nem tudna hol lakni, ha elvennék kedvezményes szolgálati lakását…

Az arcfelismerő szoftvert most már hivatalosan is engedélyezték.

A fentihez hasonló fotó ma már egy perc alatt egy olyan listát generál, hogy pontosan megmondja, kinek kell elutasítani a hitelbírálatát, ráküldeni az építési hatóságot, teljeskörű, hónapokig tartó adóellenőrzéssel ellehetetleníteni, vagy csak megbüntetni mert 15cm-el belógott parkolásnál az autója orra, vagy a rá vonatkozó bejelentési kötelezettségek és 63 féle adónemből egyet nem teljesített…

forrás: https://en.newsner.com/news/in-1936-he-refused-to-do-hitlers-salute-at-a-nazi-meet-80-years-later-a-photo-reveals-something-we-can-all-learn-from/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük